Szűz Mária látogatása Erzsébetnél – Sarlós Boldogasszony

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Szentek_sajloboldogasszony19.jpgMagyarországon régi szokás szerint július 2-án ünnepeljük Szűz Mária látogatását Erzsébetnél. Mivel ezekben a napokban kezdődnek az aratási munkák, és a katolikus magyarság minden munkáját a Szűzanya oltalma alatt végezte, ezért Sarlós Boldogasszonynak nevezték el az ünnepet.

 
 
Mária Gábriel főangyaltól tudta meg, az angyali üdvözletkor, hogy idős rokona, Erzsébet áldott állapotban van. Azonnal útra kelt, hogy a nehéz napokban Erzsébet segítségére lehessen, aki Keresztelő Szent Jánost hordta a szíve alatt.

E mai ünnep tartalma az a három hónap, amit Mária Erzsébet és Zakariás házában töltött, egészen Keresztelő Szent János születéséig. Szoros értelemben Mária és Erzsébet, illetve a két magzat, Jézus és Keresztelő János találkozását és János megszentelődését ünnepeljük. Mária és Erzsébet találkozásakor Erzsébet betelt Szentlélekkel, méhében megmozdult („repesett”) a magzat.
Mária pedig elénekelte csodálatos hálaénekét, a Magnificatot. 
„Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, 
mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát. 
Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék, 
mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas, és Szent az ő Neve. Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik. 
Hatalmas dolgokat művelt karja erejével,
szétszórta a gondolataikban kevélykedőket. 
Hatalmasokat levetett a trónról, és kicsinyeket felemelt. 
Éhezőket betöltött jókkal, és üresen bocsátott el gazdagokat.
Felkarolta szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról,
amint megmondta atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak mindörökre.” 
(Lk 1,46–55)
Sarlós Boldogasszony aránylag kései Mária-ünnep. A ferencesek kezdték ünnepelni és terjeszteni a 13. század folyamán július 2-án, a Keresztelő Szent János születésének nyolcadát követő napon. Az egész Egyházra VI. Urbán pápa terjesztette ki, majd IX. Bonifác 1389-ben vigíliával és nyolcaddal egészítette ki. IX. Pius az ünnepet május 31-re helyezte, a világegyház ma is ezen a napon üli meg.
„A látogatás misztériuma az öröm titka. […] De mi ennek az örömnek az a rejtelmes, rejtett forrása? Jézus. Mária már megfoganta Őt a Szentlélek által, s Jézus már most megkezdte küzdelmét a félelem, az aggodalom, a szomorúság – a bűn ellen, az embert leginkább megalázó rabszolgaság ellen.
Szép szeretet anyja, imádkozz érettünk! Taníts meg minket arra, hogy úgy szeressük Istent és testvéreinket, ahogyan te szeretted őket. Add, hogy a másik iránti szeretetünk még türelmesebb, jóakaratúbb és tiszteletteljesebb legyen… Örömünk forrása, imádkozz érettünk! Ámen.”
(Szent II. János Pál pápa)
Magyarországon a 15. századtól vált Sarlós Boldogasszony tiszteltté, majd a barokk időkben teljesedett ki.
Sarlós Boldogasszony áldott állapotában a várandós édesanyák oltalma. Hazánk északi vidékein az ünnepen fölvirágoztak egy széket, és a ház elé állították, hogy ha arra járna a „nehézkes Mária”, legyen hol megpihennie.
Az ünnep jellegzetes magyar neve – Sarlós Boldogasszony – nem függ össze az eredeti egyházi elnevezéssel – Szűz Mária látogatása Erzsébetnél – hanem az aratás kezdetére utal. Sarlós Boldogasszony napján az aratók misét hallgattak, mialatt szerszámaikat a templom falához támasztották. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Ezután tiszta ünnepi ruhában vágtak a búzatáblában egy rendet, majd hazatértek ünnepelni, és másnap fogtak hozzá igazán a nagy munkához.
Az aratás a parasztember életében és munkájában a legnagyobb események egyike volt, amelyre még a gépesített munkatechnika korszakában is bizonyos áhítattal és komolysággal készült. Az élet, vagyis a mindennapi kenyér Isten ajándéka. A Miatyánkban is ezért könyörögnek a hívek. 
Mindenható örök Isten, a te sugallatodra indult útnak a Boldogságos Szűz Mária, hogy szent Fiadat méhében hordozva Erzsébetet meglátogassa. Add, hogy a Szentlélek indításait hűségesen kövessük, és Máriával együtt mindig magasztaljunk téged. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Forrás
Magyar katolikus lexikon
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.
Magyar Kurír