Énekelve sétáltak a guillotine alá a compiégne-i apácák

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Kozosegek_20150717compigne-apacak2.jpgA nővérek haját és ruhájuk gallérját levágták, hogy megkönnyítsék a guillotine pengéjének útját - ezen kívül azonban apácaruházatukban vonultak a vesztőhelyre. A fennmaradt írásos emlékek arról árulkodnak, hogy a kivégzések szokásos harsány, tojásdobáló, szitkozódó hangulatát ez alkalommal néma csend váltotta fel. A guillotine-hoz érkezve a nővérek énekléssel törték meg a fagyott csendet: a Veni Creator Spiritust kezdték kántálni. A kivégzésre szólított apácák mindegyike letérdelt Theresa nővér, az egykori zárda vezetője előtt, és megcsókolta a kezében tartott, Máriát és kis Jézust ábrázoló szobrot. 

Tíz nap múlva kivégezték Robespierre-t is...... Tíz nap múlva véget ért a jakobinus diktatúra is, és Robespierre ugyanúgy guillotine általi halált halt, mint a 16 apáca és a sok száz más áldozat, akit kivégeztetett.
A jakobinus terror egyházellenességének estek áldozatul azok a karmelita apácák, akiket 1794. július 17-én végeztek ki, majd tömegsírba dobtak több mint ezer másik lefejezett áldozat mellé a Picpus temetőben. Ők voltak a compiégne-i mártírok, akik énekelve sétáltak a guillotine alá.
A francia forradalom idején, a jakobinus diktatúra, a Maximilien de Robespierre vezette terrorrendszer alatt erős egyházellenesség jelent meg az országban, és sorra zárták be a kolostorokat. 
Erre a sorsra jutott a compiégne-i karmelita apácazárda is, amelynek 16 lakóját a cambrai-i börtönbe zárták egy csoport angol bencés apácával.
Vallásüldözés a jakobinus diktatúrában
A jakobinus terror kicsit több mint egyéves időszaka alatt 300 ezer embert börtönöztek be, közülük 50 ezren soha nem szabadultak ki
– vagy meghaltak a börtönben, vagy pedig kivégezték őket. A francia királyok csontjait kiásták, és tömegsírokba dobták, a Gergely-naptárat pedig elvetették.
A hónapoknak új neveket adtak, hét nap helyett tízből állt egy hét.
Robespierre, bár eleinte ateista nézetek felé vezette a franciákat, később kijelentette, hogy a lélek létezik, és kezdeményezte az ész kultuszát, a Legfelsőbb Lény tiszteletét.
A karmeliták
A Karmelita Rendet a 12. században alapították Szent Bertold vezetésével Kármel hegyénél, amely a mai Izrael északi részén helyezkedik el. A rend Szűz Mária különleges védelme alatt áll, ezért a Mária-kultusz rendkívül erős közöttük. A hagyomány a Kármel hegyén élő remetéiig vezeti vissza a rend eredetét, akik az ókori Izrael prófétáinak örökségét folytatták. Szabályzatuk 16 cikkelyből állt, amelyek magáncellában lakásról, állandó imádkozásról és önként vállalt szegénységről szólnak. A compiégne-i kolostort 1641-ben alapították.
Lázadásnak vélték a kolostori ruhákat
A karmelita nővérek legnagyobb "bűne" az volt, hogy nem akarták elfogadni a kolostorokat (és így az ő zárdájukat) is megszüntető új alkotmányt. Az apácákat a cambrai-i börtönből Párizsba vitték bírósági tárgyalásra.
Itt szerencsétlenségükre csak a kolostori ruháikban tudtak megjelenni a bíróság előtt, mivel a világi öltözetüket éppen mosták, amikor megérkeztek a katonák, akik Párizsba hurcolták őket.
Ezt a tárgyaláson ítélkező bíró provokációnak minősítette, és szinte azonnal halálra ítélte mind a 16 előállított apácát, és még aznap estére elrendelte a kivégzésüket.
Néma csend kísérte őket a guillotine-hoz
A nővérek haját és ruhájuk gallérját levágták, hogy megkönnyítsék a guillotine pengéjének útját - ezen kívül azonban apácaruházatukban vonultak a vesztőhelyre. A fennmaradt írásos emlékek arról árulkodnak, hogy a kivégzések szokásos harsány, tojásdobáló, szitkozódó hangulatát ez alkalommal néma csend váltotta fel.
A guillotine-hoz érkezve a nővérek énekléssel törték meg a fagyott csendet: a Veni Creator Spiritust kezdték kántálni.
A kivégzésre szólított apácák mindegyike letérdelt Theresa nővér, az egykori zárda vezetője előtt, és megcsókolta a kezében tartott, Máriát és kis Jézust ábrázoló szobrot.
Tíz nap múlva kivégezték Robespierre-t is
Tíz nap múlva véget ért a jakobinus diktatúra is, és Robespierre ugyanúgy guillotine általi halált halt, mint a 16 apáca és a sok száz más áldozat, akit kivégeztetett.
Július 17-én a nővéreken kívül huszonhat másik áldozat is a nyaktiló alá került, de róluk szinte semmit sem tudunk.
Angol apácák őrzik a ruháikat
A mártír apácák csontjairól csak annyit tudunk, hogy a Picpus temető egyik tömegsírjába dobták holttesteiket – világi ruháikat azonban megőrizték a börtönben velük élő angol bencés apácák.
A bencések azért érkeztek még a 16. század derekán Franciaországba, mert Angliában VIII. Henrik betiltotta a kolostori életet. 1795. május 2-án tértek vissza hazájukba, megalapították a Stanbrook apátságot, és magukkal vitték a mártír karmeliták ruháit is.
www.origo.hu

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

Mindannyiunkban ott van a holnap szentje, de az alávaló gazember is. Nem bíróknak kell lennünk, hanem orvosoknak. Álljunk a tévelygők mellé, és segítsünk nekik levetni a páncéljukat. Sohasem szabadna elfelejteni, hogy minden Saulban ott lapul egy szeretethimnusz. (Böjte Csaba: Ablak a Végtelenre)

Ma 2019. augusztus 21. szerda, Sámuel és Hajna napja van. Holnap Menyhért és Mirjam napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Nap Szentje

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube