Petőfi Sándor jelenti Koltó múltját és jövőjét

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Tortenelem_egyesre_koltoi-kastely.jpgSzékelyhídon voltam a napokban, a gyerekek, kollégák meglátogatása mellett, igazából az itteni otthonunk jövőjével foglalkoztunk! Hogyan tovább, hogy tudna leginkább e térségben élő emberek számára áldássá válni a mi jelenlétünk?! Mi nőhetne ki abból a ferences, gyermeki jókedvű jelenlétből, mit a Gyermek Jézusról elnevezett otthonunk képvisel ezen a vidéken?! 

Úgy érezzük, hogy egyik szolgálati lehetőségünk a fiatalok párválasztási, jegyesoktatási gondjaiban fényt, világosságot hozni, de a régebbi kapcsolatok "karbantartásában" -is szívesen segédkeznénk!  Ezért álmodtuk meg a "Szerelem Tanösvényt", melyen Petőfi Sándor és az ő drága felesége Júlia lenne a túravezetőnk! Ez az út Nagyváradról indulna és Kolton érne véget! Ezért is örömmel olvastam az alábbi híreket: jó látni, hogy e kilenc állomásból álló "Szerelem Tanösvény" kilencedik állomása is ilyen szépen épül!
Remélem, hogy a jövő tavaszi rügyek bomlásakor a mi terveinkből is megszületik egy kézzelfogható, olvasható, nézhető, sőt mindenki számára "járható" ajándék! A célunk az, hogy a szerelmek, a kapcsolatok, házasságok sokkal stabilabbak, eredményesebbek legyenek! Sajnos, ma 10 szerelemből hét szakítással végződik! Milyen jó lenne, ha legalább néhány százalékkal tudnánk javítani azok esélyein, kik a család alapítás útjára lépnek! A "Szerelem Tanösvény" legfőbb célja, örömteli, boldog kacagással megtölteni Kárpát-medencét, segíteni mindazokat, akik a családi életre meghívást kaptak, és útra kelnek, hogy szívük vágyát megvalósítsák!! 
Szeretettel, 
Csaba t. 
Máramaros megye leghíresebb magyar települése Koltó. Az évente mintegy tízezer turista által felkeresett Teleki-kastélyt jövő májusra újítják fel eredeti pompájában. A Petőfi-zarándokhelynek számító községben az is helyi jellegzetesség, hogy az erdélyi magyar pártok felhőtlenül együtt tudnak működni. Az emberek abban reménykednek, hogy a mostani önkormányzati vezetést nem fogja szétverni az önös politikai érdek. Koltói munkatelep. A polgármester szerint jövő májusban senki nem fog ráismerni a Teleki-kastélyra 
Csendes Lajos polgármester és a helyi tanácsosok traktor utánfutójára pakolják az épület körül kivágott fákat és bozótot, egy talajgyalu az építkezési hulladékot tolja nagyobb kupacba. A polgármesterrel a messze földön híres kastély bejáratánál találkozom, hogy „élőben” mutassa meg az 1760-ban befejezett műemléképület teljes felújításának munkálatait. Amihez hatodik nekifutásra sikerült pénzt pályázni. A harmadik mandátumának végéhez közeledő Csendes Lajost nem olyan fából faragták, hogy visszalépjen eredeti szándékától. A sikertelen romániai és magyarországi pályázatok után maga is rájött: ekkora összeget csak európai uniós forrásokból lehet előteremteni. Végül több éves próbálkozás után a helyi önkormányzat elnyerte a kastély felújítására megítélt 1,5 millió eurós pályázatot.  A 2017-ben megítélt összeg körül azonban további bonyodalom született, miután az uniós iroda nem egyezett bele a tetőtér konferencia- és kiállítóteremmé történő átalakításába, lévén, hogy az eredeti kastélytervben ez nem szerepelt. Csak hát a 18. században teljesen más volt egy úri kastély szerepe, mint manapság. Fellebbezés fellebbezést követett, mígnem Bukarestben végül igazat adtak a koltói polgármesternek, aki korábban építőipari nagyvállalkozóként dolgozott, így könnyebben el tudta fogadtatni álláspontját egy műemléképület mai kihasználási lehetőségéről. Az elnyert pályázat – amihez a helyi önkormányzatnak 2 százalékkal kell hozzájárulnia – most már a megvalósítás utolsó szakaszába lépett. Így ha minden jól megy, Csendes Lajos polgármester többet van az emberek között, mint az irodájában 
A földszinten a Teleki család történetét bemutató állandó kiállítás fogadja majd a látogatót, az első emeleten kap helyet Petőfi Sándor koltói tartózkodását és a költő életét megjelenítő kiállítás. A Máramaros megyei faluban az 1950-es évektől működik a Petőfi Múzeum, amit az építési munkálatok idejére a szintén felújított, újjáépített művelődési ház egyik termébe költöztettek. A kiállítás eredeti anyaga azonban gyökeresen megváltozik: a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen megnyert magyarországi kormányzati pályázatnak köszönhetően a modern múzeumokra jellemző interaktív kiállítássá válik. A polgármester szerint e kapcsolat lehetővé teszi majd, hogy a koltói Petőfi Múzeum különböző időszakos kiállításoknak is helyet adjon. Ragadós a példa. A helyi tanácsosok és Csendes Lajos polgármester (középen) szombati közmunkája 
Ahogy Csendes Lajossal végigjárjuk a hétvégén üresen álló épületet, a polgármester részletes bemutatója alapján megelevenedik minden helyiség új arculata. Mindennek megvan az eltervezett helye, úgyhogy akik az utóbbi időszakban megfordultak a rendszerváltás után egyre elhanyagoltabb épületben, azok nagyot fognak ámulni az ingatlan arculatán. Amely az elmúlt hetven évben gyakorlatilag minden szerepet betöltött, ami egy községi középületre hárulhat. A román hatóságok által 1939-ben távozásra kényszerített Teleki család a helyi polgármesteri hivatalra íratta a kastélyt, amely így megmenekült a teljes pusztulástól. De az új tulajdonosnak nem volt elképzelése arról, mi legyen az akkoriban még szépen karbantartott ingatlan sorsa. A háború végén székely menekültek húzódtak meg a falak között, a kommunizmus idején a termelőszövetkezet irodái, orvosi rendelő, művelődési ház, óvoda, tanítói lakás, raktár, illetve más hivatalok is működtek itt. A múzeum úgy született meg az 50-es évek román proletárdiktatúrájában, hogy a máramarosi kommunista pártvezetőkkel sikerült elfogadtatni, hogy Petőfi nem „irredenta” magyar irodalmár, hanem a románok által is becsült legnagyobb magyar költő. Ez plusz biztonságot jelentett az épületnek, ami magyar szempontból zarándokhellyé tette a falut. A közmunkával elkészült új polgármesteri hivatal 
Az elmúlt évtizedekben Koltóra nemcsak erdélyi iskolások, hanem tömött buszokkal magyarországi vendégek is érkeztek. Magyar–magyar együttműködés Koltón A független polgármesterként tevékenykedő Csendes Lajos nincs könnyű helyzetben. 2004-ben a román Szakállas községtől népszavazás útján függetlenedő Koltón megválasztották az első RMDSZ-es polgármestert, aki 2008-as távozásakor katasztrofális örökséget hagyott hátra. Csendes Lajos és önkormányzati tanácsosai szerint adósságon kívül semmi nem maradt a községi hivatalban. A polgármesteri hivatalnak alkalmatlan, lerobbant épületet is bérelték, a rossz vezetés miatt pedig hamar kialakult a polgármester-menesztő hangulat. Mivel ezt az RMDSZ keretében nem lehetett megoldani, a községben megjelent az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), amely a következő választásokon a 11 helyi képviselőből már öt tanácsost juttatott be a helyi önkormányzatba, az RMDSZ pedig hármat, a többi román képviselő lett. A függetlenként induló Csendes Lajost pedig nagy többséggel megválasztották polgármesternek. Felújított kultúrház. Az épület igazi közösségi házzá vált az utóbbi három esztendőben 
Azóta új lendületet kapott a Nagybányához közel fekvő, többségében magyar település: Koltó és Katalin alkotja a két faluból álló községet, amely azzal hozott újítást az erdélyi magyar politikába, hogy az RMDSZ és a néppárt tanácsosai tökéletes egyetértésben dolgoznak, gyakorlatilag valamennyien a polgármester megbízható munkatársainak számítanak. Noha a színes összetételű önkormányzat olajozottan működik, a megyei RMDSZ nem támogatja, hogy a helyi magyarság közös pártkoalíciós listán induljon. Helyette azt szorgalmazza, hogy a néppártosok is kérezkedjenek fel az RMDSZ községi választási listájára, ami az EMNP számára elfogadhatatlan. Úgy tűnik, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor valamivel nyitottabb e témában, mert a Csendes Lajossal történt egyeztetés során ígéretet tett: támogatni fogják a község magyar lakosságának választási elképzeléseit. Egyelőre azonban ez még megyei szinten kérdéses. A független polgármesterként újrázásra készülő Csendes Lajos attól tart, hogy ha nem sikerül közös listán indítani a helyi magyarság képviseletét, akkor a község mintegy 40 százalékát kitevő cigányságot a román pártok ráveszik arra, hogy gyökeresen megváltozzon a helyi önkormányzat jelenlegi összetétele, és akár a magyar polgármesteri tisztség is elúszhat. Mint ahogy a megye másik magyar községében, Tiszahosszúmezőn is nagy esély van erre, miután a Magyar Polgári Párt soraiból korábban kinevezett alpolgármestert az RMDSZ távolította el peres úton állásából. Az évi rendszerességgel a faluba látogató sárospataki Nyolckor Színház vezetői oktatják zenére a koltói gyerekeket 
A közmunka nem törvényes Az elmúlt 11 év azonban nemcsak koltói, hanem máramarosi magyar sikertörténet is. Miután a polgármester felismerte, hogy függetlensége miatt sok babér nem teremhet számára a kormánypénzek megpályázása terén, kizárólag európai uniós pénzekre összpontosított. Hamar rájött, ehhez tehetséges pályázatíró csapat és kitartás kell. E felismerés vezetett el oda, hogy a megyei községek közül szinte Koltó nyerte el a legtöbb uniós pénzt, ami több millió eurós beruházásokat jelentett a községben. Többek között új polgármesteri hivatalt építettek, amelyhez Csendes Lajos biztosította magánadományként a területet, és amit a község lakói jórészt közmunkában építettek fel. És ebből lett a baj, mert a megyei Számvevőszék 30 ezer lejre büntette a polgármestert a korszerű épület átadása után. Az eredeti román „leleményesség” szerint ugyanis Varga Károly nyugalmazott lelkész 37 évet szolgált a község két templomában 
Hiába érvelt azzal a helyi önkormányzat, hogy a megyei tanács által becsült összegnél mintegy 350 ezer euróval olcsóbban sikerült felépíteni és berendezni az épületet, mert a polgármestert mégis elmarasztalták. Sikertelenül pereskedtek: a polgármesteri hivatal minden szinten elveszítette a pert. De ez az „apróság” sem a polgármestert, sem a helyi tanácsosokat nem tántorította el a közmunkától, mert tudják: bármi csak úgy halad előre, ha ők és a falu népe is megfogják a szerszámok nyelét. Tisztában vannak azzal, hogy ha a Teleki-kastély körüli területrendezést nem végzik el helyi összefogással, arra már nem marad pénz a pályázatban. Nehezen haladó cigány integráció Koltó község eddig összesen 11 uniós pályázatot nyert el. A legfrissebb „skalp” egy 1,2 millió eurós összeg, ami nemrég érkezett a polgármesteri hivatal számlájára. Ebből az uniós pénzből a község területén működő kisvállalkozókat tudják támogatni. „Az volt az elképzelésem, hogy a szürke- és a feketegazdaságot kifehérítsük. Az a kisvállalkozó pályázhat, aki mindent hivatalosan, azaz számlakötelesen végez, másrészt munkaerőt alkalmaz. Eddig 18 kisvállalkozó kapott egyenként 25 ezer eurót – többek között autójavításra, falusi turizmusra vagy lovagoltatásra. De van 100 ezer eurós pályázati kiírás is, ami már komolyabb pályázati iratcsomó összeállítását feltételezi. Gyakorlatilag a község területén létező minden vállalkozás pénzhez juthat, ha betartja az előírt kötelezettségeket” – magyarázza a falu elöljárója. A koltói református templom és a lelkészi hivatal. Mindkettőt az utóbbi években újították fel 
A cigányságra is gondolva a polgármesteri hivatal célirányos pályázatokat nyújtott be az integráció elősegítésére, de ezek kimenetele már nem sikertörténet. A cigányság foglalkoztatását célzó próbálkozások felemásra sikeredtek. Ezért csökkentette le minimálisra a szociális segélyeket a polgármester, aki megüzente a kilincselő romáknak: ha valaki elutasított felkínált állásokat, egy évig legalább ne jöjjön újabb segélyért. Nem jobb a helyzet a cigánygyerekek délutáni oktatására megpályázott összegek elköltésénél sem. A tanárok dupla fizetés ellenében sem vállalják a munkát, mert nem bírnak a gyerekekkel. A cigányok integrációja tehát az igen bőkezű uniós források ellenére is nehezen halad. A falubeli tanácsosok azt is nehezményezik, hogy évszázadokon át a magyar kultúrához tartozó cigány közösség az utóbbi két évtizedben külső román biztatásra hátat fordított a magyarságnak, és gyerekeit román óvodába és iskolába íratja. Ez teljesen megváltoztatta a helyi közoktatást, hiszen a polgármesteri hivatalnak a cigányok számára román iskolát és óvodát kellett berendeznie. Igaz, sok magyar szülő sem örülne annak, ha a magyar osztályokba cigányok is járnának, így a korábban évtizedekig közös magyar oktatás teljesen átalakult. A magyar óvodában 24 gyerek van, ami az utóbbi évek viszonylatában jobb arány, az elemi és a gimnáziumi osztályokban viszont már vannak összevont osztályok is. A polgármester újabban a cigányság soraiból kiválasztott személyes tanácsadója segítségével próbál hatékony módszereket kitalálni a cigány–magyar kapcsolatban. A körbeállványozott Teleki-kastély 
A faluturizmusé a jövő A két magyar faluban 37 évet szolgáló Varga Károly református lelkész 2014-ben vonult nyugdíjba. Ma is rendszeresen visszajár Nagybányáról kedvenc falujába, ahova a helyi gyülekezet három jelentkező közül vejét, Ecsedi Árpádot hívta meg. Varga Károly az 1989 előtti évekről is mesél, amikor a falu országosan híres termelőszövetkezeti elnökének, Vincze Imrének köszönhetően a két magyar falut viszonylag békén hagyták a kommunista hatóságok. Sőt, az is érdekes történet, hogy a helyi pártitkár orgonált a templomban, aki emiatt a vasárnapra kötelezően meghirdetésre kerülő pártgyűléseket az istentisztelet utánra időzítette. A Máramaros megyei pártbizottság még az ilyen rebellis dolgokat is elnézte Koltónak, amelynek messze földön híres termelőszövetkezete olyan jövedelmező kisipari üzemágakkal rendelkezett, amelyek kiemelték a falut a környék román falvai közül. Ettől függetlenül persze a Szekuritáté emberei figyelemmel tartották a két falut, ahova elég sok magyar turista érkezett. De ahogy az egykori református lelkész fogalmaz, mégis engedték őket élni. A falu volt Nagybánya zöldségellátó közössége, hiszen a Lápos menti kövér termőföldek ontották a jó minőségű mezőgazdasági terményeket. Az 1989 utáni rendszerváltás ezen a területen is mindent átalakított. Hiszen nemcsak a helyi zöldségekre nincs többé igény, hanem sokat változott a munkahelyek eloszlása is a környéken. A kastély beépített tetőtere. Állandó festménykiállítás és konferenciák színhelye lesz 
A globalizációval járó sok negatívum ellenére Koltó és Katalin ma is megmaradt olyan magyar szigetnek, ahonnan a szórványsors miatt mégsem költöznek el az emberek. Sőt, a megkérdezett helyiek szerint inkább az a jellemző, hogy a fiatal családok hazatérnek a szülői házba, és otthon teremtenek megélhetést maguknak. Varga Károly szerint ma is jellemző, hogy nagyszülő, szülő és gyerek egy fedél alatt lakik, így mindenben segítik egymást. A helyi boldogulást az is elősegítette, hogy a polgármester szerint az utóbbi évtizedben a községben mintegy 140 állást sikerült teremteni, ami megyei viszonylatban is kiemelkedő eredmény a mintegy ezer reformátussal rendelkező Koltón. A sok kisvállalkozás mellett már kórház is működik a faluban, amit épp a polgármesteri hivatal hozott tető alá a környékbeli falvak ámulatára. Van tehát mire alapozni a Lápos-menti faluban, amely a Kárpát-medencében elsősorban Petőfi Sándor miatt híres, hiszen a költő legszebb szerelmes költeményei itt születtek Szendrey Júlia társaságában. E történelmi örökségre szeretne virágzó faluturizmust és gyökeresen megújuló faluképet kiépíteni a közösség jövőjét tervező helyi önkormányzat. Amelynek magyar tagjai abban reménykednek, hogy a józan emberi gondolkodás felülkerekedhet az önös politikai érdekeken.
www.erdelyinaplo.ro

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

„…minden nap ajándék, hogy te magad is ajándék legyél.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Ma 2020. július 2. csütörtök, Ottó napja van. Holnap Kornél és Soma napja lesz.

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Mi a különbség a dogma és az Egyház tanítása között?

Mi a különbség a dogma és az Egyház tanítása között? A dogma szó jelentése: igazság, amely mindenhol érvényes.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube