Túrmezei Erzsébet (1912-2000) evangélikus diakonissza, költő volt, akit a 20. század kataklizmái nem kíméltek meg. Igazi misztikus, akárcsak Pilinszky János. Az Úr szolgálóleányaként él és ír, soraiból süt a krisztusi jegyesség öröme és a női gyengédség. Alábbi verse a szemlélődő ima csodálatos példája.

 

 

 

 

Ha nem teszek semmit sem

 

Most nem sietek,

most nem rohanok,

most nem tervezek,

most nem akarok,

most nem teszek semmit sem,

csak engedem, hogy szeressen az Isten.

 

Most megnyugoszom,

most elpihenek

békén, szabadon,

mint gyenge gyerek,

és nem teszek semmit sem,

csak engedem, hogy szeressen az Isten.

 

S míg ölel a fény

és ölel a csend,

és árad belém,

és újjáteremt,

míg nem teszek semmit sem,

csak engedem, hogy szeressen az Isten,

 

új gyümölcs terem,

másoknak terem,

érik csendesen

erő, győzelem…

ha nem teszek semmit sem,

csak engedem, hogy szeressen az Isten.

Forrás: Parókia Portál

Túrmezei Erzsébet fényképének forrása: Tolna Megyei Értéktár

www.talita.hu