A 16 éves Alphonsine Mumureke 1981. november 28-án a ruandai Kibeho falucska bentlakásos katolikus iskolájának büféjében különös hangot hallott, amely „lágyabb volt, mint a levegő és édesebb, mint a zene”.

Egy, a padló felett lebegő asszonyt látott, aki „Nyina wa Jambóként” mutatkozott be, ami annyit jelent: „a Szó Anyja”. Egy erőszakos eseménysorozatról beszélt. A lány rögtön felismerte, hogy a Szűzanya látogatta meg őt.

Iskolatársai és a tanárok nem hittek neki, sőt gúnyolni és terrorizálni kezdték a jelenésről beszámoló Alphonsine-t. Hetekkel, hónapokkal később állítólag még négy lánynak és egy fiúnak is többször megjelent az égi tünemény, aki szüntelen imádságra buzdította a gyermekeket, hogy elkerüljenek egy szörnyű háborút.

Az elbeszélések szerint a poklot, a tisztítótüzet és a mennyet is bemutató, olykor több órán át is tartó, apokaliptikus látomások során erőszak, oszló holttestek, pusztulás jelent meg előttük, és látták, amint a faluhoz közeli folyók vérvörössé válnak.

Az utókorból nézve az valószínűsíthető, hogy – az Alphonsine esetében 1989-ig elhúzódó, rendszertelenül érkező – jelenések az 1994 áprilisában kezdődött ruandai népirtásra utalhattak, amely során a gyarmati időszakban elnyomott hutu szélsőségesek több mint 800 ezer tuszit és mérsékelt, a két törzs közti kiegyezést támogató hutut gyilkoltak le a mindössze hétmillió fős, fiatal afrikai országban.

A kicsiny ruandai faluban, Kibehóban két tömegmészárlásra is sor került, az egyik 1994 áprilisában, a másik egy évvel később zajlott le, amikor több mint ötezer menekültet lőttek halomra a fegyveresek. Alphonsine és férje is ekkor hunyt el.

Az egyház végül 2001-ben három lány esetében ismerte el, hogy megjelent nekik Szűz Mária. A „Szomorú Szűzanya szentélyének” is gyakran nevezett kibehói zarándokhelyet – amely Afrika egyetlen, az egyház által hivatalosan is elismert kegyhelye – évente félmillió hívő keresi fel. A Kibehói Miasszonyunk ünnepét november 28-án tartják.