Gyakran látható a ferences lelkiséghez kötődő személyek nyakában egy jellegzetes fakereszt, az úgynevezett tau. Cikkünkben ennek a Szent Ferenctől származó jelképnek jártunk utána az Aleteia portál írása alapján.

Ószövetségi gyökerek

A tau a héber ábécé utolsó betűje, amely már az Ószövetségben is szimbolikus jelentést hordozott. Ezekiel próféta így ír: „Járd be a várost, járd be egész Jeruzsálemet, és jelöld meg kereszttel azoknak az embereknek a homlokát, akik siránkoztak és bánkódtak a szörnyűségek miatt, amelyeket művelnek benne.” (Ez 9,4) A tau volt az a jel, amellyel megjelölték Izrael szegényeinek homlokát, s ez megmentette őket a pusztulástól.

Később az első keresztények is átvették és használni kezdték ezt a jelet, két okból is:

A héber ábécé utolsó betűjeként a tau az utolsó, eljövendő napra emlékezetett, s ugyanazt a szerepet töltötte be, mint a görög ábécé utolsó betűje, az ómega. Ahogy a Jelenések könyvében olvashatjuk: „Én vagyok az alfa és az ómega, a kezdet és a vég. A szomjazónak ingyen adok az élet forrásának a vizéből” (Jel 21,6); és „Én vagyok az alfa és az ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég” (Jel 22,13).

A keresztények azért is viselték magukon a taut, mert az formájával Krisztus keresztjére emlékeztette őket, aki a világ üdvösségéért feláldozta önmagát.

Miért hordjuk a taut?

A tau nem mágikus amulett, nem babonás vagy dísztárgy, nem talizmán, amelyet azért akasztunk magunkra, mert „szerencsét hoz”. A tau keresztény elköteleződésünk kézzelfogható jele, mindenekelőtt azoké, akik életüket a szegény és megfeszített Krisztus követésének szentelték. Annak a biztos tudatnak a szimbóluma, hogy meg vagyunk váltva, és Isten hathatós védelméé, ahogy ugyancsak Ezekiel próféta könyvében olvassuk: „Akinek azonban kereszt van a homlokán, azt ne bántsátok!” (Ez 9,6). A tau istengyermeki méltóságunk jelképe, hiszen arra a keresztre emlékeztet, amely Jézust hordozta. Bátorít, hogy erősek legyünk akkor, amikor próbatételek érnek minket, és kitartsunk az Atya akaratának teljesítésében, ahogy azt Jézus is tette.

Szent Ferenc és a kereszt

A tau kereszt alakja miatt különösen is kedves volt Assisi Szent Ferenc számára. Életrajzai szerint leveleit, írásait szívesen látta el ezzel a jellel, és gyakorta a kereszt jelével jelölte meg társait vagy azokat, akik közbenjárását kérték. Mindannak a mély lelki meggyőződésnek külső jele volt, amely őt Krisztus keresztjéhez kapcsolta, akiben minden ember üdvössége van.

Miért éppen fából készül?

A fa egyszerű és formálható anyag. Isten gyermekei arra kaptak meghívást, hogy a nyolc boldogság lelkületében, egyszerűségben és a lélek szegénységében éljenek. A könnyen formálható anyag pedig emlékeztethet: keresztényként naponta formálódnunk kell Isten igéje által, hogy az Evangélium hiteles hirdetői legyünk.

www.ferencesek.hu