Az imában tükröződik a leghitelesebben, hogy kik vagyunk, vagy mit
tartunk fontosnak, lényegesnek. Van aki, a kérő imát tartja
elsődlegesnek, vagy egyetlen imafajtának, más már a dicsőítő,
közbenjáró imát is gyakorolja. Ami a legjellemzőbb az imában és minden
embernél, minden vallásban közös, hogy az ima Istennel folytatott
párbeszéd.
Mennyire szép az Ó-szövetségi olvasmányban Ábrahám közbenjáró buzgólkodása. Ábrahám könyörögött az Úrhoz, hogy ne pusztítsa el Szodoma és Gomorra városát. Isten, kész volt megkegyelmezni a városoknak ha csak öt igazat is talál benne, de valójában egyetlen egyet sem talál.
Isten kegyelmező jóságát mutatja, hogy az Új- szövetség egy egyetlen igaza által, az Úr Jézus által megkegyelmezett nekünk bűnösöknek. Így Jézusnak van joga és tekintélye arra, hogy megtanítson a helyes magatartásra, amikor Istenhez akarunk közeledni, amikor az imában Isten elé állunk.
Egész biztos, hogy az apostolok is imádkoztak a maguk módján. Mégis amikor imádkozni látják Jézust, arra kérik, hogy őket is tanítsa meg imádkozni – Jézus pedig a Miatyánkra tanítja meg apostolait. Mennyire lenyűgöző lehetett az a mód ahogyan Jézus imádkozott, hogy felkeltette az apostolokban a vágyat, ők is szerettek volna úgy imádkozni, ahogyan Jézus imádkozott. Szt. Lukács a Miatyánk egy rövidebb változatát őrizte meg
„Atyánk! Szenteltessék meg a te neved.
Jöjjön el a te országod.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.
Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk
minden ellenünk vétőnek.
És ne vígy minket kísértésbe.''
A
kérések lényege ugyanaz, mint az
általunk ismert és imádkozott hosszabb
változatban. Központban áll a mindennapi
kenyerünkért való esedezés.
Ezt öleli körül a
kérés, hogy szenteltessék meg Isten
neve, hogy jöjjön el
közénk Isten országa, és hogy
Isten bocsássa a meg a mi vétkeinket.
Jézus néhány életből vett
példával húzza alá a
mondanivalóját, a kitartó
és bizakodó imádságos
magatartást. -
„Mondom tehát nektek: Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Van-e köztetek olyan apa, aki követ ad fiának, mikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán skorpiót nyújt neki?
„Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.''
Nagyon
fontos,
és
mindennapjaink tartozéka kellene, hogy legyen az, hogy a
Miatyánk lelkületével
éljünk és imádkozzunk. Szent
Pál apostol is erre irányítja
rá a figyelmünket, amikor arra hivatkozik, hogy a
keresztségben eltemetkeztünk Jézus
Krisztusban és benne feltámadtunk az Istenbe
vetett hit által.
Az Istennel való imádságos
kapcsolatunk legyen központi helyen az
életünkben. Legyünk kitartóak a
lelkiekben, a vallásos életben, mert csak az
Istenből forrásozó élet teremhet
megfelelő gyümölcsöket, csak
az imádságos életből
forrásoznak maradandó
értékeket.
