Mindenki egyháza, de különösen a szegényeké

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Fopasztorok_8396593_nagy.jpgA II. vatikáni zsinatot 1962. október 11-én nyitotta meg XXIII. János pápa, és egy hónappal korábban, szeptember 11-én, tehát ma ötven éve az azóta már boldoggá avatott egyházfő rádióüzenettel fordult a világegyház híveihez.

 

 

Sokat idézett beszédében örömét fejezte ki amiatt, hogy az egyház ismét kinyilvánítja belső életerejét, amellyel a századok folyamán egyre megújul. Ez a megújulás – mondta – Krisztus képmására történik, hiszen Krisztus világossága az egyház és a népek világossága. Később ezeket a szavakat viszontlátjuk az egyházról szóló zsinati dokumentum első sorában. Az egyetemes zsinat a pápa szerint „megújulás a feltámadt Jézussal való találkozásból”.
A zsinat munkájára előretekintve a pápai üzenetben mindig egymás mellett szerepel a tanbeli és a lelkipásztori feladat hangsúlyozása. Méltatja az apostoli tevékenység és az emberi haladás terén végzett szolgálat fejlődését – utalva a másfél évvel korábban közzétett Mater et Magistra körlevélre, amely az egyház szerepét írja le a társadalmi haladással kapcsolatban. Ennek a gondolatmenetnek a végén hangzik el a híres, később sokat idézett mondat: „Az elmaradott országok felé az egyház úgy mutatkozik, mint ami valójában, és ami lenni akar – mint mindenki egyháza, és különösen a szegények egyháza”. Jóllehet a mondat a gazdag és szegény országok ellentétére vonatkozott, mégis szerte a világon bizakodással töltötte el mindazokat a keresztényeket, akik a szegényekkel való sorsközösség konkrét formáit keresték. Joseph Wresinski francia pap írja erről a mondatról: „Számomra ez a II. vatikáni zsinat lényege, olyan kijelentés, amely önmagában elegendő, és amely összefoglalja az egész zsinatot” (Szegények egyháza, Bencés Kiadó, 2010, 55.).
A pápa szót emel az igazságosság és a béke ügyében, a mindenkit megillető, emberhez méltó létezés jogáért. Bízik abban, hogy a zsinat megerősíti a szeretet összetartó kötelékeit az egyházban, és megszilárdítja annak helyét az emberi társadalomban.
Az 1962-től 1965-ig tartó II. vatikáni zsinatot kezdeményező XXII. János pápát, aki a ferences harmadrend tagja volt, a zsinaton fiatal püspökként résztvevő II. János Pál pápa 2000-ben avatta boldoggá. XVI. Benedek pápa, aki fiatal teológus–szakértőként szintén jelen volt a zsinaton, a megnyitás ötvenedik évfordulójának dátumát, október 11-ét tette meg az általa meghirdetett Hit éve eseménysorozat kezdetének.
Szerdahelyi Csongor
Ferences Sajtóközpont
20-775-3366