Csíksomlyói búcsú

Gyönyörű nevet adtak a csíkiak és a csángók a csíksomlyói kegyszobornakA csíksomlyói búcsú a magyar katolikus hívők által minden év pünkösdkor, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsúja  az erdélyi  Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben.

 

 

 

 

 

Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják ki a keresztaljákat és a zarándokcsoportokat. Az ünnepi szentmise a szabadtéren zajlik.

Története
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A székely nép Mária-kultusza azonban valószínűleg régibb időkig megy vissza, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. A búcsújárás
Széles körben elterjedt napjainkban is azt a tévhit, miszerint a csíksomlyói búcsú a János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos hittérítésével szembeni ellenállásra emlékeztet. A fejedelem állítólag hadsereggel akarta Csík- és Gyergyószék katolikus híveit unitárius hitre téríteni 1567-ben.
Mindez történelmi lehetetlenség, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. Az akkori erdélyi fejedelem, János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez. Ő maga 1565-től a reformáció híve, 1569-től az unitarizmus követője, aki felekezeti hovatartozását nem kötötte össze a más vallásúak üldözésével. Nevéhez fűződik a bevett vallások rendszere, amely alapján az országgyűlés a római katolikus egyház mellett rendre bevett egyházaknak ismerte el a reformációból eredő protestáns felekezeteket. A fentiek értelmében elképzelhetetlen, hogy az a nyitott szellemiségű fejedelem, akihez a világhírű vallásszabadság törvénye fűződik, 1567-ben a még nem létező unitárius egyház részéről erőszakkal lépett volna fel a székelyföldi katolikusok ellen.
A Csíki Lapok többször is írt a csíksomlyói búcsúról:
„ A pünkösdi búcsúra az idén is nagy számban sereglettek össze a hivők. A megjelentek számát mintegy 12-15 ezerre becsülik. A szombati kivonulásnak szép idő kedvezett, de ünnep első napján a kivonulást az esős idő zavarta meg.
Szombaton délután a vecsernye megtörténtével Antal József csikszentléleki plébános tartott lendületes prédikációt, ünnep első napján a szent misét Murányi Kálmán főesperes az egyházi szónoklatot Markaly Antal csikszentgyörgyi plébános tartotta.”
– Csíki Lapok, 1894. május 16.
„ A csiksomlyói búcsú. E kegyeletes vallásos ünnepélyre vármegyénkből és a szomszédos megyékből az idén is nagy számban gyűltek össze a hivők. A rendes körülmények között csendes Csik-Somlyót szokatlan jövés-menés és zaj tette élénkké már az ünnepet megelőző napokban. A vásárosok, épen mint egy sokadalomra, igen nagy számban gyűltek össze s minden felhasználható teret beépitettek sátrakkal és árus bodékkal.
A tulajdonképeni búcsúsok már pénteken este gyülekezni kezdettek, a nagyobb rész azonban szombaton érkezett meg, mig a vármegye közeli helyiségeiből csak ünnep első napján vonultak fel. A megjelentek összes száma 8-10 ezeret tesz ki. Az áhitatos szertartások szép idő mellett folytak le úgy szombaton, mint vasárnap délelőtt.
A búcsúk alkalmával szokásos rendzavarások, összekoccanások az idénről sem maradtak el, de a kivonult erélyes csendörség a keletkező zavarokat dicséretre méltó buzgalommal már csirájában elfojtotta. A haza vonuló bucsusokat jótékony meleg eső áztatta meg, mely kisebb-nagyobb megszakitással a gazdák nagy örömére mindkét ünnep napon tartott.”
– Csíki Lapok, 1893. május 24.
A búcsú lezajlása
A fentiek emlékére gyűlik össze minden év pünkösd szombatján a katolikus székelység, és a Kissomlyó hegyén nyírfaágakkal ékesített zászlókkal körmenetet tart. Az egykori eseményre emlékezve az is hagyomány, hogy a gyergyóalfalusi keresztalja megy a menet elején. A menet legértékesebb tárgya a főoltár bal oldalán látható labarum, mely az ókorban, Nagy Konstantin császár idején a győzelem jelképe volt. A pünkösdszombati körmenetben ezt a menet központjában viszik a körmenetet vezető püspök előtt. A 30 kg súlyú jelképet a hagyomány szerint a katolikus gimnázium legjobb végzős diákjának tiszte vinni. A menetet szokásosan a csángók zárják.
Amikor a menet a Kissomlyó hegyén levő Salvator-kápolnához ér, eléneklik az „Egészen szép vagy Mária” című éneket, és így folytatódik tovább a körmenet.
 

Mottó:

A legutóbbi búcsúk mind rendelkeztek mottóval is. A mottó magában foglalta az ünnep lényegét.

* A 2002-es csíksomlyói búcsú mottója:

„ Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet!”– Ef 4,2

* A 2003-as csíksomlyói búcsú mottója:

„ Tegyetek meg mindent, amit csak mond!”– Jn 2,5

* A 2004-es csíksomlyói búcsú mottója:

„ Asszony íme, a te Fiad, aztán így szólt a tanítványhoz, íme, a te Anyád!”– Jn 19,25-26

* A 2005-ös csíksomlyói búcsú mottója:

„ Maradj velünk, Uram!     ”– Lc 24,29

* A 2006-os csíksomlyói búcsú mottója:

„ Szent Fiadat Boldogasszony kérd e népért!”

* A 2007-es csíksomlyói búcsú mottója:

„ Magasztalja lelkem az Urat!”

* A 2008-as csíksomlyói búcsú mottója:

„ Egészen szép vagy, Mária!”– Én 4,1

* A 2009-es csíksomlyói búcsú mottója:

„ Krisztussal ezer esztendeig”– Jel 20,4

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

Mi hisszük, hogy Isten minden embert ugyanabból az anyagból teremtett, nem volt „selejtes masszája”, amiből egyes népeket, embercsoportokat formált. (Böjte Csaba: Ablak a Végtelenre)

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Ma 2020. november 26. csütörtök, Virág napja van. Holnap Virgil napja lesz.

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

A Szentírás mondja

Nem csupán gondolati lények vagyunk, hanem test és lélek. Jézus mondta: „Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készít, akik őt szeretik.” [1Kor 2,9]
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube