„Az isteni alázatnak kell a szemünk előtt lebegnie, amellyel Krisztus térdre borul Jeruzsálem falai előtt, sír, hogy »hányszor próbáltalak összegyűjteni titeket, mint kotlós a szárnya alá a csibéit, de ti nem akartátok« [Lk 13,34]. A pap az az ember, aki egész életét arra szenteli, hogy odatérdeljen Jézus mellé, megölelje és azt mondja neki: »Ne búsulj, ne sírj, nézd, itt vagyok, jöttem, segítek a fránya kiscsibéket összeszedegetni, szeretlek téged, számíthatsz rám!«” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
Hála és köszönet Gál Kingának és Winkler Gyulának a Strasbourgi meghívásért!! Hiszem, hogy ez a tanulmányút, kapcsolatokat, tudást, jobb megélhetést szül a Tatros völgyében keményen dolgozó, szülőföldjükön megmaradni akaró testvéreink számára!! 
