A sorsfordító piski csata helyszínén, a felújítás alatt levő piski csárda történelmi épületében emlékeztünk a hősökre, imádkoztunk és hallgattuk meg Böjte Csaba atya összefogásra buzdító szavait. Összefogásra van szükség, hogy közösséggé kovácsoljuk a fiataljainkat. Összefogásra van szükség, hogy megmentsük, restauráljuk az épített örökségünk dél-erdélyi gyöngyszemeit. Összefogásra van szükség, hogy legyen magyar jövő Dél-Erdélyben!

Winkler Gyula

RMDSZ Hunyad Megyei Szervezete

Imádkozzunk az elesett katonákért és az áldott békéért!

Csaba t.

Aranyosi Ervin: Elmúlt a húsvét

Vajon el tudjuk-e görgetni a követ,

képesek vagyunk-e a feltámadásra?

Szakad e sorsunkban a megszokás-szövet?

Vagy csak úgy, mint eddig, várunk egy csodára?

A saját csodánkat, mindig mástól várjuk,

mi meg nem változunk, körbe-körbejárunk?

Rabszolgák maradunk, kikben lélek nincsen?

Eldobjuk álmaink, Júdásként eladjuk?

Hisszük csak hóbortból teremtett az Isten?

Legszebb álmainkat nap, mint nap feladjuk?

Tesszük csak a dolgunk, hogy ezt-azt túléljünk?

Rácsok árnyékában, hogy a fénytől féljünk?

Kétezer év robot, semmi sem változhat?

Nem lelünk kiutat az elme börtönéből?

Nem hiszünk holnapban, mely új jövőt hozhat,

s függünk hatalomtól, semmit érő pénztől?

Mérgezzük világunk még élhető felét,

s várjuk a Megváltó újabb jövetelét?

Nem minekünk kéne megváltókká válnunk,

letépve láncaink, teremtve a jót?

Saját kalitkánkból szabad égbe szállnunk,

s boldoggá tennünk a jó Mindenhatót?

Feltámadni kéne, hisz elmúlt a húsvét,

tűnjön a világból az ily bánatos lét!

Anyagbörtönünkből tudunk szabadulni,

magasabbra szállva, emelkedni fel?

Muszáj állandóan földre visszahullni,

hiszem, megoldásnak, célnak lenni kell!

Ám, amíg bakancsok taposnak fejünkre,

nem kerülhetünk mi a méltó helyünkre!

Tapasztaljuk végre meg a teljességet,

lépjünk be a fénybe végre boldogan!

Hagyjuk magunk mögött a kínzó sötétet,

hiszen lelkünk a mag, amely megfogan!

Együtt és egymásért, vígan, mosolyogva,

értőn nézve mától fel a csillagokra!