„Az isteni alázatnak kell a szemünk előtt lebegnie, amellyel Krisztus térdre borul Jeruzsálem falai előtt, sír, hogy »hányszor próbáltalak összegyűjteni titeket, mint kotlós a szárnya alá a csibéit, de ti nem akartátok« [Lk 13,34]. A pap az az ember, aki egész életét arra szenteli, hogy odatérdeljen Jézus mellé, megölelje és azt mondja neki: »Ne búsulj, ne sírj, nézd, itt vagyok, jöttem, segítek a fránya kiscsibéket összeszedegetni, szeretlek téged, számíthatsz rám!«” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
A legékesebb test beszéd mi valaha is elhangzott ezen a földön: "Ember én hiszek benned! Annyira értékesnek tartalak, hogy életemet adom érted! Hiszem, hogy meg tudod tanulni a szeretet parancsát, hiszem, hogy fogsz tudni e parancs szellemében élni, hiszem, hogy együtt fel tudjuk építeni a szeretet országát, Isten országát ezen a földön!"