„Az isteni alázatnak kell a szemünk előtt lebegnie, amellyel Krisztus térdre borul Jeruzsálem falai előtt, sír, hogy »hányszor próbáltalak összegyűjteni titeket, mint kotlós a szárnya alá a csibéit, de ti nem akartátok« [Lk 13,34]. A pap az az ember, aki egész életét arra szenteli, hogy odatérdeljen Jézus mellé, megölelje és azt mondja neki: »Ne búsulj, ne sírj, nézd, itt vagyok, jöttem, segítek a fránya kiscsibéket összeszedegetni, szeretlek téged, számíthatsz rám!«” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
"Kedves fiatalok! Ne hunyjatok szemet az erkölcsi romlottság felett, mely ma társadalmatokat átjárja, és amelytől önmagában fiatalságotok nem lesz képes megóvni benneteket. Mennyi fiatal dobja félre lelkiismeretét, és helyettesíti az élet valódi örömeit kábítószerekkel, szexszel, alkohollal, vandalizmussal és a puszta anyagi birtoklás illúziójának üres hajszolásával!" 