Mi lesz a világunkkal?- kérdik sokan aggódva. Tudnunk kell, hogy ez nem Nostradamus próféciájától függ, hanem a jólképzett, lelkiismeretes tanítóktól, és a becsületesen működő, jó iskoláktól! Saulból, hogy egy véreskezű terrorista, vagy a szeretet apostola lesz, azt nem a zavaros tekintetű Szibilla dönti el, hanem az a tanítás amit Jézus felkínál neki, és amit ő nagy nyitottsággal képes elfogadni. 

Mennyi pénzt költ a világ fegyverekre, hogy egymást a népek sarokba szorítsák? Vajon milyen oktatást, nevelést kapnak a menekülttáborok árvái? A nagyhatalmak vajon mennyit áldoznak arra, hogy a ma felnövekvő gyerekekből békés, közterheket vállaló, megbízható állampolgárok legyenek, vagy gyűlölettől remegő terroristák? Ki és hogyan foglalkozik ma a szülői gondoskodástól elvágott sok ezer gyerekről? Világunk holnapja, de már a mi közeljövőnk arca is ott látható a kitaszított, mellőzött gyermekek tekintetében, és ha ott félelem, gyűlölet szikrázik, akkor egészen biztos, hogy ránk szomorú jövő vár!

Tudatosodjon bennünk, hogy ma nincs fontosabb dolga az emberiségnek, mind a sok hadiárvát alázattal, jósággal befogadni, és bölcs jósággal oktatva, nevelve megértetni velük, hogy a szeretet útja az egyetlen járható út, amely az emberhez méltó jövőbe vezet!

Bízva a szeretet végső győzelmében, 

Csaba testvér