„A házasság a legalapvetőbb, legfontosabb életadó közösség, az emberi szeretet bölcsője. Az őszinte szeretetet, a másik elfogadását, a hűséget, a bizalmat, a reményt, a kiengesztelődés és az újrakezdés nagy ajándékát a családban tapasztalja meg a felnövekvő ember, hogy ezeket az értékeket az életükben és az egyházban is tovább tudják majd vinni. Az ember a családban sajátítja el a kitartás képességét, ismeri meg a munka örömét, a testvéri szeretetet, a nagylelkű megbocsátást.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
Ószövetség: - A demokrácia és az aranyborjú: Ismerős az ószövetségi történet, a nép a pusztában aranyborjút, azaz egy bálványt állít fel és azt imádja, míg Mózes a hegyen imádkozik. Ez a példa drámai módon mutatja, hogy a „nép szava” (vox populi) nem feltétlenül Isten szava. Áron gyengesége abban állt, hogy a népnek akart tetszeni, nem Istennek. Az aranyborjú a „demokratikus” bálványimádás jelképe: azt adjuk az embereknek amit hallani akarnak, nem azt, amire valóban szükségük van.