Itáliai zarándok utunk harmadik napján Assisiben csatlakoztunk Böjte Csaba àltal vezetett zarándok csoporthoz.
Regőczi László
A Porziuncola egy kis kápolna Assisi közelében, amely Szent Ferenc életében és a ferences rend alapításában különleges szerepet játszott. A kápolna Assisitől körülbelül néhány kilométerre, a Santa Maria degli Angeli-bazilika belsejében található, mivel a nagyobb bazilikát később építették köré, hogy megőrizzék és megvédjék ezt a szent helyet.
Szent Ferenc itt kapta az Isteni elhivatást, hogy felújítsa az egyházat, és itt alapította meg az első ferences közösséget a 13. század elején. A Porziuncola kápolnához kötődik a "Porziuncola-búcsú" is, amelyet a katolikus egyház augusztus 2-án ünnepel. Szent Ferenc kérésére az egyház engedélyezte, hogy ezen a napon minden bűnbánó keresztény teljes búcsút nyerhessen, ha meglátogatja a Porziuncola kápolnát.
Ez a kápolna ma is fontos zarándokhely, amely évente számos hívőt és látogatót vonz, akik tiszteletüket fejezik ki Szent Ferenc és az általa közvetített üzenet iránt.
A szent halála helyszínére, a Porziunkola kápolnába érkeztünk Böjte Csaba testvérrel és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány nevelőivel.
Murányi Sándor Olivér
"Minden testvér iparkodjék minél több jó cselekedetet mívelni, mert írva vagyon: "Mindig tégy valami jót, hogy az ördög elfoglalva találjon." És ismét: "A tétlenség a lélek ellensége." Ezért szükséges, hogy Isten szolgái szüntelenül el legyenek foglalva imádsággal, vagy más jó cselekedettel." Szent Ferenc
Kép: zarándoklat és zarándoklat között nagy a különbség. Gyalogolni jó, buszban ülni.... hát itt a hosszú úton, biza elég sok a tétlenség.
Szeretettel,
Csaba.
„Drága gyermekek, ebben az időben, amikor Mindenszentek napját ünneplitek, kérjétek az ő közbenjárásukat és imáikat, hogy velük egységben békére találjatok. A szentek legyenek számotokra közbenjárók és példaképek, hogy kövessétek őket és szentül éljetek. Veletek vagyok és mindnyájatokért közbenjárok Istennél. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.”
Hadd vigyem a hitet,
hogy szétoszlassam a sötétséget,
s az örömöt vigyem oda,
ahol szenvedés az élet.
Elmondtunk Déván egy imát a kis kápolnánk előtt, és elindultunk Assisibe. Sötétség, köd van az úton, de tudjuk, hogy vár ránk Szent Ferenc atyánk a ragyogó fényben. A zarándok buszon együtt, jó testvérekként úton vagyunk, és tudjuk, hogy nem csak a világ, hanem maga a jó Isten is, Szent Ferenc atyánk is arról ismeri fel, hogy az övéi vagyunk ha szeretjük egymást!
Vezessen utunkon Isten igéje:
"Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” Jn 13,35
Jó utazást kívánok,
Csaba t.
A gyermekeink nem csak ünnepelni, de dolgozni is tudnak! Az ősi jelszó, a gyermekkel együtt nőjön a munka mennyisége, melyet nap mint nap neki el kell végeznie. Ágyvetés, takarítás, krumplihámozás, mosogatás, természetesen a gyermekeknek pedagógiai fokozatosággal, adagolva kell beosztani, akár az orvosságot.
Beteges gondolat azt hinni, hogy a 18 éves koráig a mamahotelben ücsörgő fiatal, egyik napról a másikra megtanul dolgozni. Ahogyan a kiskorú gyermeket úszni, biciklizni megtanítjuk, ugyanúgy a háztartással kapcsolatos feladatok végzésére is meg kell tanítani a felnövő generációt.
Szeretettel,
Csaba t.
A dévai kis kápolnánk nem csak szarvasi fiatalokkal, de imádságos szeretettel is csordultig megtelt!
Szeretettel visszavárunk,
Csaba t.
„Szeretteim, szeressük egymást:
mert a szeretet az Istentől van;
és mindaz, a ki szeret,
az Istentől született, és ismeri az Istent.
A ki nem szeret, nem ismerte meg az Istent;
mert az Isten szeretet.”
1 János 4:7–8
Lassan, szépen születik romjaiból újjá a Piski posta-fogadó!! Néhány képet szeretettel megosztok a jelenlegi állapotról, ugyanakkor hívlak, hogy gyertek látogassátok nó meg támogassátok ennek az árva történelmi helynek a helyreállítását.
Szeretettel,
Csaba t.
Petőfi Sándor: NÉGY NAP DÖRGÖTT AZ ÁGYU...
Négy nap dörgött az ágyu
Vizakna s Déva közt,
Ott minden talpalatnyi
Földet vér öntözött.
Fehér volt a világ, szép
Fehér hó este be,
Ugy omlott a piros vér
A fehér hóra le.
Négy hosszu nap csatáztunk
Rettentő vad csatát,
Minőt a messzelátó
Nap csak nagynéha lát.
Mindent megtettünk, amit
Kivánt a becsület...
Tízannyi volt az ellen,
Győznünk nem lehetett.
Szerencse és az isten
Tölünk elpártola,
Egy pártfogó maradt csak
Velünk; ez Bem vala.
Oh Bem, vitéz vezérem,
Dicső tábornokom!
Lelked nagyságát könnyes
Szemekkel bámulom.
Nincsen szóm elbeszélni
Nagy hősiségedet,
Csak néma áhitattal
Szemléllek tégedet,
S ha volna ember, kit mint
Istent imádanék,
Meghajlanék előtted
Térdem, meghajlanék.
S nekem jutott a vészes
Dicsőség, hogy veled
Járjam be, oh vezérem,
A csatatéreket.
Te melletted lovaglék
A harc veszélyiben,
Ahol az élet pusztul
És a halál terem.
Sokan elhagytanak, te
Rendíthetetlen agg,
De úgy-e téged, úgy-e
Én el nem hagytalak?
S lépésid mind halálig
Követni is fogom,
Oh Bem, vitéz vezérem,
Dicső tábornokom!
(Debrecen, 1849. február 10-15.)
Az aranyásó lázba jön ha tudomására jut, hogy egyik vagy másik völgyben valaki aranyrögöket talált. Felszerelést vásárol, hátrahagy mindent és útra kel a mesés gazdagság reményében. Jézus szavaiból, Szent Ferenc megértette, hogy milyen gazdagságot rejt Isten országa, és hogy mennyire értékes Isten előtt minden egyes lélek.
Szent Ferenc mindent maga mögött hagyva, "mindenét" eladja és az örök értékekre irányítsa minden figyelmét, energiáját. Saját örök üdvössége és a körülötte élő emberek örök élete az egyetlen kincs ami őt mozgatja. Imádkozik, böjtöl, sanyargatja magát, de nyíltan ki is áll az emberek elé, prédikál, érvel, magyaráz, vállal minden nehézséget, veszélyt csak, hogy célját elérje. Kész a vértanúság kínszenvedését is vállalni azért, hogy a mennyek országának kincseit maga és embertársai számára megnyerhesse.