A fogyatékkal élők, a fájdalmas, krónikus betegségben gyötrődő emberek keserűen mondhatják, hogy ők többet szenvedtek, mint maga Krisztus. Mi a különbség Jézus és az ember szenvedése között?

A szenvedés szintén egy misztérium, mint a Szentháromság, csak nagy alázattal beszélhetünk róla.

Krisztus szenvedésével nem szüntette meg az emberi fájdalmat, hanem annak értelmetlenségét vette el, általa tisztulhat, erősödhet emberségünk, szeretetünk, önfeláldozásunk. Kodály Zoltán valahogy így fogalmazott: „Életutunkon a keresztek olyanok, mint a kottában – felemelnek.”

Nem tudnánk üdvözülni, ha Isten nem jött volna el emberbőrben közénk, hogy megmutassa, végtelenül szeret minket, olyannyira, hogy a mérhetetlen testi, lelki szenvedést is vállalta értünk. Jézus számára ez nem volt kötelező, önként jött el hozzánk, önként vette magára a fájdalmat, amit az ember Istentől való tudatos elfordulása, bizalmatlansága hozott el a világba – kikerülhetetlenül minden ember számára.

Ezzel kiváltotta az embert abból a rabságból, amelyben elveszett volna.