Európa keresztény volt a gyarmatosítás korában is, és mindent, amit az akkori emberek elkövettek, a kereszténység nyakába lehetett varrni, függetlenül attól, hogy az adott személyek Krisztus tanítását egyáltalán igyekeztek-e megélni.

A felfedezőkkel, a hódítókkal szerzetesek is mentek. A kegyetlenségek nagy részét a konkvisztádorok, kalandorok követték el, akik a bennszülöttek arany- és ezüstkincseit akarták megszerezni, és akik a hódításokért különböző jutalmakat kaptak: birtokokat, címeket és vezető pozíciókat a gyarmatokon, és sokszor a szerzetesek, papok védték meg a bennszülötteket a hódítókkal szemben.

Csak egyik céljuknak tekintették a hit terjesztését: a nagyon egyszerű bennszülötteket földművelésre, gazdálkodásra, gyógyításra, írásra, olvasásra tanították. Igyekeztek felszabadítani és megóvni őket a rabszolgaságtól.