Hiszem, hogy erőfeszítéseink nem feleslegesek, Isten országának alapköveit, falait, tornyait rakjuk közösen. Mint ahogy eljön a szép idő, a tavasz, ugyanúgy hiszem, hogy eljön Isten országának mind jobb, mind nagyobb kibontakozása.

Véges csontgolyónkba a végtelent nagyon nehéz belezárni.
De ha az előétel, a leves, a földi élet ilyen finom, akkor bízom én abban is, hogy a mennyei „szakács” a többi fogást és a süteményt is nagyon jól el tudja készíteni. Létezésünk főfogása még biztos, hogy hátravan.