"Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok mannát ettek a pusztában, és mégis meghaltak. Itt a mennyből alászállott kenyér, hogy aki eszik belőle, meg ne haljon. Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adni fogok, az én testem a világ életéért.” 

Jn 6,44

Mi, ha bűnös önző emberek is vagyunk, mégis törődünk az élettel, gondozzuk a virágokat, növényeket, akkor mennyivel inkább törődik velünk a mi Istenünk! Gondja van ránk, törődik velünk, táplálja lelkünket is. Ő a szőlőtőke, mi vagyunk a szőlővesszők, ha benne maradunk, bő termést hozhatunk. Jézussal való egységünk a legcsodálatosabb módon a szentmisében, a szentáldozásban valósul meg. Járuljunk rendszeresen szentáldozáshoz, imádjuk az Oltáriszentségben köztünk lakó Jézus Krisztust!

Imádságos szeretettel,

Csaba t. 

Babits Mihály: HIMNUSZA AZ OLTÁRISZENTSÉGRŐL 

Zengjed, nyelv, a dicsőséges

test titkát s a drága vért

melyet hullatván értékes

váltságúl az emberért

a föld ura, a felséges

méh gyümölcse nem kimélt.

 Egünk küldte, s nekünk szülte

tiszta szűz, szeplőtelen.

Köztünk élt és hinté földre

az Igét, mely jót terem;

s csodás szertartással ülte

bucsuestjét idelenn.

 Mert a végső estebédet

tartván ő és társai,

együtt a törvényes étket

jámborul fogyasztani:

étkül a tucatnyi népnek

önmagát osztotta ki.

 És a kenyeret testévé

igézte az Ige-test

s a bor lett Krisztus vérévé:

magyarázni ne keresd!

Hit dolga és igaz szívé,

hogy erősen tartsa ezt.

 Azért kell e nagy szentséget

leborulva áldani

és a régi Szövetséget

új ritussal váltani:

pótolják a rest érzéket

a merész hit szárnyai!

 Az Atyának és Fiának

légyen áldás, dicsőség,

üdv, hozsanna és imádat,

ujjongások hirdessék!

S aki kettejükből árad,

a Lélek is áldassék!

2024. április 18.