"Az Úr szólt a halnak, és az kivetette Jónást a szárazra. Az Úr másodszor is szólt Jónáshoz: „Kelj fel, menj el Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd azt, amit majd mondok neked!” Jónás fölkelt és elment Ninivébe az Úr parancsa szerint.

Jón 2,11

Jónás megspórolhatta volna ezt a sokak által megkérdőjelezett kalandos utazást a cettel. Biztos, hogy Joppéból nem csak Tarsisba indultak hajok, hanem Ninivébe is komoly hajóforgalom volt. Sajnos a legtöbb gondot mi okozzuk saját magunknak, akkor amikor makrancos gyerekként a bennünket végtelenül szerető Isten akarata ellen tusakodunk. 

1982-ben éreztem, hogy Isten hív, éreztem, hogy Krisztus arra bátorít, hogy szenteljem neki és népemnek az életemet és legyek szerzetes. Ennek ellenére én kiköltöztem a Hargitára dolgozni. Valahogy nem jött, hogy higgyem, hogy Istennek ilyen rossz ízlése van és egy magamfajta kis emberre is szüksége lehet. Ott a székelyek szent hegyén, a bányában, a föld gyomrában végül is abbahagytam az Isten akarata elleni tusakodást és megírtam a kérésemet a püspök atyának. Így kezdhettem el, 1983 szeptemberében Gyulafehérváron a tanulmányaimat. 

Jó tudni, hogy nagyvonalú, türelmes Istenünk van. Nem csak Jónással szemben hosszantűrő és nagylelkű, hanem mindannyiunkkal szemben. Jézus maga mondta, hogy a szőlősgazda, az Úr kimegy kora reggel és hívja az embereket dolgozni a szőlőjébe, aztán délfelé újból kimegy ezekhez az emberekhez, kéri, hogy segítsenek, mert a szüretelni való sok. Délután is kimegy a főtérre, majd estefelé is, hogy a tétovázó szájtátiakat is újból hívja. Örömteli hír, hogy Isten nem kapja fel sértődötten a vizet, mindannyiunkra szüksége van, téged is hív, és a fizetség ugyanaz mindenkinek! 

Jónás története rólad szól! Lehet, hogy te is évek óta érzed az Isten hívását, a belső késztetést, de te inkább egy Tarsisba tartó hajóra vettél jegyet. Lehet, hogy körülötted is hánykolódnak a habok, csattog az ég és elnyeléssel fenyeget a világ, de te nem mersz megállni, elgondolkozni és belevetni magad a háborgó tengerbe! Istent és az Ő szent akaratát választani biztos, hogy halálugrás. Akárcsak a trapézon lógó artistának, neked is el kell eresztened a biztos fogást, hogy a semmibe repülve, forogva a feléd nyúló Isten kezébe kapaszkodjál! Ez az élő hit! Ne félj, Isten elkapja a kezedet, nem fogsz a semmibe zuhanni, még akkor sem ha te nem látsz senkit, semmit magad körül. Fontos, hogy a döntésed előtt ülj le és egyeztess lelki vezetőddel, egyházi elöljáróddal, és ha náluk is zöld a fény, akkor nagylelkűen vállald azt a szolgálatot, mit teremtő Istened beléd álmodott! 

Fog ez menni!

Szeretettel, 

Csaba t.

2025. március 20.