Evangélium: " Abban az időben így tanított Jézus: „Aki a mennyből jön le, az mindenki fölött áll. Aki viszont a földről való, az földies, és a földi dolgokról beszél. Aki a mennyből való, az felülmúl mindenkit. Arról tesz tanúságot, amit látott és hallott, tanúságtételét azonban senki sem fogadja el. Ám, aki mégis elfogadja tanúságát, az megerősíti, hogy az Isten igazmondó. Akit Isten küldött, Isten igéit hirdeti, mert Isten nem adja szűkösen a Szentlelket. Az Atya szereti a Fiút, és mindent az ő kezébe helyezett. Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van; aki pedig nem hisz a Fiúnak, az nem nyeri el az örök életet, hanem Isten büntetése sújtja.”

Jn 3,31-36

Sokan kérnek tőlem tanácsot, de mit is mondhatnék e háborús, hazug szóval, gyilkos fegyverrel kérlelhetetlenül harcoló világban?! Haladunk a húsvéti szent időben, a napok ahogy peregnek, irányítsuk tekintetünket Pünkösd felé, hiszen a Feltámadott jelenléte a Lélek által válik bennünk élővé. Hiszem, hogy e gyilkos labirintusból, csak az értelmünket megvílágosító, akaratunkat jóra fordító vigasztaló Szentlélek tud kivezetni, mielőtt nagyobb károkat okoznánk egymásnak!

1. Pünkösd felé: A várakozás ideje

Bár még húsvéti örömben élünk, a lelkünk már szomjazza a Szentlélek kiáradását. A pünkösdi búcsúra készülődés nem a zarándoklatok és az utazások szervezéséből, hanem az apostolok példájára egy komoly belső elcsendesedésből, sok - sok imádságból áll. A szívünkből felszakadó Szentlélek váró ima, ma nem egy udvarias kérés, hanem egy kétségbeesett kiáltás, hisz ebben az összevissza kusza világban, a holnapba vezető biztos út megtalálása a túlélésünk záloga.  A híreket látva rá kellett döbbennünk, hogy minden erőfeszítésünk, a szépen felújított templomokban végzett szertartások, a jól működő  iskolákért hozott hatalmas anyagi erőfeszítések, a családoknak adott jelentős anyagi támogatások csak akkor érnek célba, ha a Lélek tüze átjárja mindezt. Isten áldása nélkül hiába vetjük ki a hálót, mert vajmi keveset fogunk.

2. A Vigasztaló: Aki örökké veletek marad

Jézus ígéretébe kapaszkodunk ma is, Ő nem hagyott árván minket. Az Igazság Lelkét ígérte, aki nem csupán egy Látogató a ragyogó szép időben, hanem állandó Társunk a legnagyobb zűrzavarban, a ránk szakadó viharban is. A „Vigasztaló” (Paraklétosz) szó eredetileg azt jelenti: „Ő aki mellénk áll”. Hisszük, hogy a bajban, az otthonaink fenntartási nehézségei között vagy a legnagyobb politikai krízis sötét óráiban is Ő az, aki nagypénteken az alvilágba is alászáll, hogy a reménytelen ember ernyedten logó csuklóját megragadja és lendületesen kivezesse a fényre, az életre. Ő az Igazság Lelke, aki segít átlátni a gonosz lélek „gyilkos terveinek útvesztőjén”, és biztos kézzel elvezet a békesség útjára.

3. „Isten nem adja szűkösen a Szentlelket!”

A világ gyakran szűkmarkú: fejadagokat mér, szűkös, töpörödött fejkvótákról beszél és ezeregy teljesíthetetlen feltételekhez köti a segítséget (mint a román gyermekvédelem). Isten azonban végtelen és pazarló a szeretetében. A mai evangélium egy hatalmas ígéretet hordoz: „Isten nem adja szűkösen a Szentlelket!” Isten nem patikamérlegen adagolja a kegyelmet, hanem túláradó bőséggel. Ha úgy érezzük kifogytunk a jó tanácsból, a türelemből, a jókedvből vagy a reményből, az nem azért van mert Isten „elzárta a csapot”. Az Ő Szentlelke, akárcsak a tavaszi napfény, a hideg tél végén árad és virágba borít mindent. Nekünk várakozó, imádságos szeretettel "csak" ki kell mennünk a világosságra, a fényre, és hagynunk kell, hogy átjárjon  a Szentlélek, a hét életet adó áldott ajándékával.

– Emelkedjünk fel a földi gondokból a mennyei távlatokba. Ne „földiesen” gondolkodjunk, hanem „Lélekből született” emberként, aki tudja, hogy az Atya mindent a Fiú kezébe helyezett, és ebből a gazdagságból nekünk is bőségesen jut. Kérjük együtt: Áradj ki Szentlélek, és töltsd be a mi szűkös világunkat a Te végtelen békéddel és örömöddel! Mutass nekünk biztos utat a gyűlölködő, köpködő, gyilkos világban, hogy tovább építhessük a te diadalmas Országodat.

Térdre borulva, 

Csaba t.