„Látjuk, hogy mértéktelen habzsolásunk, önkontrollunk hiánya, a rongyrázás, a fölvágás hova vezeti az emberiséget. Ma már nemcsak energiaválság van, hanem életválság is. Az emberek elpusztítják, felfalják, elhasználják gyermekeik jövőjét. A szeretetből vállalt böjt – amikor a nagyobb jóért szívesen vállalom a lemondást, a tekintetemmel nem a hiányaimat, a veszteségemet számolom, ha felfelé tekintek – felszabadítja az embert a test kötöttségei alól, így a lélek szabadon szárnyalhat, hogy közelebb kerüljön Istenhez.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
A szabad akarat Isten legdrágább ajándéka, amelyet Ő minden teremtményének felkínál! A fenyő, hogy merre növeszti gyökerét a sziklás talajban, ő dönti el, hogy merre szalad az erdőben a kis őzike, az szintén az ő kis szíve döntése! A teremtés hajnalán ősszüleinknek Isten megadta a választás esélyét és döntésüket tiszteletben tartotta. Az egész Ószövetség, az emberi szabad akarat jó és rossz döntések folyamatos láncolata. Karácsony éjszakájával, azzal, hogy Isten közénk jön, nem ér véget az emberi szabad akarat! Jézus újból és újból döntés helyzetbe hozza a tanítványait és tiszteletben is tartja az ember kimondott szavát. Mária "igenje", a gazdag ifjú "neme" nincs isteni hatalommal felülírva.