Azt akarom, hogy az én örömöm a ti örömötök legyen, és örömötök teljes legyen. (Jn 15, 9-11)
A mi Urunk, Istenünk nem azt akarja, hogy fakírok, bekeseredett
emberek legyünk, hanem azt, hogy Isten gyermekeinek szabadságában,
békében, jókedvben éljük le az életünket. Egy szülőnek az a legnagyobb
öröme, ha a gyermeke boldog és elégedett, ha az a lét, amit ő
szeretetből felkínál, kielégíti és betölti vidám jókedvvel,
egészséges, tiszta örömmel az ő gyermeke szívét, életét.
Melyek Jézus Krisztus örömei, melyeket felkínál nekünk is, melyeket szeretettel meg akar osztani velünk?
A
létezés öröme, az alkotás, a teremtés öröme, a jóság, a szeretet öröme.
A bölcsesség, a tudás, a megértés öröme. Vasárnapi szentmise után
bementem az ebédlőbe, körülöttem a szentmise békés, felemelő,
megszentelő csendjéből jövő vidám zsongó gyerekek elfoglalták a fehér
asztalnál a finom étel mellett a helyüket. Megáldottam az ételt, majd
magam is helyet foglaltam az asztalfőnél. Körülnéztem, és egy
hihetetlen tiszta férfiúi öröm töltötte be a szívemet: igen becsületes
munkámmal összetartom a családomat, táplálom, vezetem, megszentelem
Isten kegyelméből, segítségével az enyémeket. Úgy gondolom, hogy ez az
az öröm, melyet a rozsda nem rág szét, és a moly nem esz meg, mely nem
változik át másnapra keserűséggé a szívembe. Isten ajándéka, melyet
felemelt fővel elfogadhatok.
De ugyanezt
az örömöt láttam és éreztem abban az egyszerű emberben, aki felmászott
frissen készült egyszerű háza homlokzatára, és ott egy bokrétát zöld
ággal elhelyezett, majd elkurjantotta magát. És ugyanez az isteni öröm
csillog egy - egy édesanya arcán, ki nemrég született gyermekét
végtelen gyöngédséggel átöleli.
A minap
eskettem, és néztem az édesapát, aki becsületes munkával, szépen és jól
felnevelte a csodaszép lányát, kit a szép fehér menyasszonyi ruhában az
oltárhoz vezetett karonfogva, majd végtelen apai nagylelkűséggel
átadott a jövendő vejének. Hihetetlen büszkeség, boldogság, a jól
végzett teremtői, nevelő munka öröme töltötte el az arcát, szívét.
Biztos vagyok benne, hogy öröme örökre betölti a szívét.
Egy kedves
özvegy asszony hívott meg a szeretett férje temetése után, és kezembe
adott egy csodaszép szerelmes levelet, melyet az ő férje több mint
ötven éves házasság után, a halála napján írt. Olvastam a levelet, és
úgy éreztem, hogy ha valaki egyetlen ilyen levelet kaphat életében,
akkor már nem élt hiába. A komor gyászon is átragyog a szeretet és az
öröm, mely egy szépen, tisztán leélt, és élő hittel befejezett életből
fakad. Éreztem, hogy ezek az emberek, majd, hale hull mindenről minden
fátyol, és Isten színe elé kerülünk, örömmel fogják átölelni egymást,
hogy tovább folytassák a végtelenben a vándorlásukat, a kölcsönös
szeretet, megismerés, elfogadás útján.
Ugyanaz a
megszentelő, felemelő tiszta öröm, Isten szép ajándéka fakad fel a
szívünkben mikor csendes olvasással, kemény tanulmányokkal megértjük
világunk egy - egy nagy titkát, rejtelmét, és térdre hullva szemléljük
világunk, létünk végtelen összefüggéseit, szépséges varratát, egy egy
szép igazságot, mely új távlatokat nyítt előttünk és a világ előtt.
Persze,
Isten majma, a gonosz lélek is felkínálja a maga örömeit nekünk is,
akárcsak annak idején a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak. "Mond ezeknek a
köveknek, hogy váljanak kenyérré". Fogyassz, habzsolj, élvezd az
életet! Jézus ellene mond a fogyasztás örömének. Ő is táplálkozik, de
nem süllyed le az állati lét örömeinek a kergetéséhez, az élet több
ennél. Hihetetlen sokan esnek a falánkság, az alkohol a kábítószer csapdájába.
Aztán a
gonosz lélek a birtoklás vágyát, örömét kínálja fel. "Borulj le
előttem, imádj, és mindezt neked adom", az egész bevásárló központ
a tied lehet, csak végy fel hiteleket, add el jövődet, életedet nekem.
Hányan bekapják a gonosz horgát és elkezdenek gyűjteni halomba
mindenféle lim - lomot, üveggyöngyöt, és elindulnak a birtoklás
vágyától űzve egy olyan úton, mely sehova sem vezet. Nézzétek az ég
madarait, a mezők virágait....
Aztán,
ha semmiképpen nem tud leigázni a gonosz, akkor a hatalom mámorát
kínálja fel nekünk. Jézust felvitte a templom ormára, és arra biztatta,
hogy dobja le magát, majd az angyalok a tenyerükön fogják hordozni, az
emberek meg csodálkoznak, ámulnak, és Jézus lesz a sztár, az erős, nagy
fiú, és az úr a csodálói felett. Döbbenetes, de Jézus erre is azt
mondja, hogy: "Távozz tőlem sátán". Igen, hiszem, hogy a hatalomban
sincs tiszta Isten adta öröm, a szolgáló szeretetben igen, de a
mások feletti hatalmaskodásban nincs.
Úgy
gondolom, hogy nagy elővigyázattal, kritikai érzékkel mindig meg
kellene mi is nézzük, hogy milyen örömöket kínál az élet nekünk, és
csakis az Isten adta tiszta, megszentelő örömöket szabad elfogadnunk, a
gonosz pusztulásba rántó horgait, a fogyasztás, a birtoklás, a hatalom
mámorát, mesterünk, Jézus Krisztus példájára nekünk is vissza kell
utasítanunk.
Kisebb testvéri szeretettel, Csaba t.
