„Látjuk, hogy mértéktelen habzsolásunk, önkontrollunk hiánya, a rongyrázás, a fölvágás hova vezeti az emberiséget. Ma már nemcsak energiaválság van, hanem életválság is. Az emberek elpusztítják, felfalják, elhasználják gyermekeik jövőjét. A szeretetből vállalt böjt – amikor a nagyobb jóért szívesen vállalom a lemondást, a tekintetemmel nem a hiányaimat, a veszteségemet számolom, ha felfelé tekintek – felszabadítja az embert a test kötöttségei alól, így a lélek szabadon szárnyalhat, hogy közelebb kerüljön Istenhez.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
„A mennyek országa olyan, mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az mindenféle halat összefog. Mihelyt megtelik, a partra vonják, és nekiülve kiválogatják: a javát edényekbe rakják, a hitványát pedig kidobják. Így lesz a világ végén is. Kivonulnak az angyalok, a gonoszokat elválasztják az igazaktól és tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Értitek-e mindezt?”