"Az asszony szír-föníciai származású pogány volt. Azt kérte tőle, hogy űzze ki leányából a gonosz lelket. Jézus először elutasította: „Hadd lakjanak jól előbb a gyermekek; mert nem helyes, ha elveszik a gyermekek kenyerét, és a kiskutyáknak vetik!” De az asszony így folytatta: „Igaz, Uram, de az asztal alatt a kiskutyák is esznek abból, amit a gyermekek elmorzsálnak.” Jézus azt válaszolta: „Szavad jutalmaként menj! A gonosz lélek elhagyta leányodat.” Amikor hazaért, leányát az ágyon fekve találta. Már elhagyta a gonosz lélek." 

Mk 7,24-30

A kitartó, állhatatos imádság gyönyörű példája! Soha nem szabadna a végtelen Isten jóságának, irgalmának határt szabni. Ez a nő látta a bajt, tudta, hogy annak megoldása meghaladja az ő erejét! Bizott Jézus Krisztusban és megfontolt érveléssel eléri, hogy kérése meghallgatásra találjon. 

Gyermekeinkért, testvéreinkért végzett közbenjáró imában legyen ez a nő, a mesterünk. Sajnos mi oly gyakran lemondunk egymásról és csalódottan elengedjük egymás kezét. Ez a pogány asszony küzd a gyermekéért,  ezért ő a példaképünk. Hiszek a közbenjáró ima erejében, 

Csaba t. 

2024. február 8.