Kárpátalján meglátogattunk egy katonatemetőt, ahol magyar nemzetiségű férfiak is nyugszanak. Számomra döbbenetes volt összeszoruló szívvel a napról - napra növekvő temetőn hosszan menni, és az elesett katonák sírjánál meg - meg állni, a képekről rám néző férfiakkal szembenézni. A legrégebbi sírokat még 2022-ben ásták, de sajnos már 2024 márciusában is több elesett katonát temettek a szülővárosuk áldott földjébe! 

A hősök temetőjében az ember nézi a fényképekről ránk nézőket, a neveket, a születési dátumokat, a némán virágot hozó hozzátartozókat, a sírokon az elesett édesapa gyermeke által elhelyezett macikat, és könnyes szemmel imádkozik! Uram, adj békét az elesett katonáknak, az örök békesség fényeskedjék nekik, de köszönjön ránk is, élőkre az az áldott béke, melyre mindannyian oly régen vágyunk, és nem csak itt Kárpátalján, de az egész világon! 

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,

szenteltessék meg a te neved;

jöjjön el a te országod;

legyen meg a te akaratod,

amint a mennyben, úgy a földön is.

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;

és bocsásd meg vétkeinket,

miképpen mi is megbocsátunk

az ellenünk vétkezőknek;

és ne vígy minket kísértésbe,

de szabadíts meg a gonosztól!

(Mert tiéd az ország,  a hatalom  és a dicsőség mindörökké.)

Ámen.

Az örök élet reményében, 

Csaba t.