Augusztus 13-án emlékezünk Szent Piroskára *1088 táján, +1133. Szent László király és rheinfeldi Adelhaid leánya.

Bár az ortodox egyház avatta szentté, Piroskát magyar szentként tiszteljük. Miután édesapja meghalt, sokáig Könyves Kálmán udvarában élt. 25 éves korában nehéz lépésre kényszerítette az ország érdeke, mert 1105-ben eljegyezték a bizánci trónörökössel, Ioannés Komménosszal. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox hitre, amelyben az Eiréné (Irén) nevet kapta. Szent László leánya jó császárnő és hűséges, segítő hitves lett, aki kitűnt elődei közül az államügyekben való jártasságával. A gazdagságára mint az uralkodásnak az eszközére tekintett. Férjével együtt alapította a konstantinápolyi Pantokrator monostort. Sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, küldötteket magyar földről, soha nem fordított hátat a hazájának, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között.

Halála után az ortodox egyházban szentté avatták. Mozaik képét a Hagia Sophia a mai napig őrzi.

Isten kegyelmének tekintem, hogy eljutottam Szent Piroska által épített, szépen felújított templomba, amely ma is áll az Aranyszarv öbölben, a hajdani bizánci birodalom fővárosában Konstantinápolyban. A templom bejáratánál a tábla hirdeti, hogy Erdély védőszentjének, Szent László királynak lánya Piroska, bizánci császárnő építette ezt a templomot, mely mellett nem csak kórház, hanem orvosképzés is volt, az árvaház, a menhely mellett. Jó volt megsimogatni a templom előtt a dörgölödő cícát, majd a cipöt levetve bemenni a templomba és imádkozni, Szent Piroska közbenjárását kérni népünkért. Jó volt ott imádkozni, még akkor is, ha a mohamedán testvéreink a templom belsejét átrendezték.

Szent Piroska hidat jelenthet a keresztények és Mohamed hívei között!!

Szeretettel, 

Csaba t.