Ma két tizenéves fiatal lány érkezett a csíksomlyói kegytemplomba, kezükben öt szál hófehér rózsával. A sekrestye iránt érdeklődtek, útbaigazítást kértek. Kedvesek, tiszta tekintetűek voltak. Megkérdeztem tőlük, hogy a sikeres érettségiért jöttek-e hálát adni. Meglepett a válaszuk:

– Nem, a medjugorjei Mária-szobor elleni támadás miatt hoztuk, engesztelésül. Felmentek a kegyszoborhoz, elcsendesedtek, imádkoztak, majd a szeretet rózsáit ott hagyták a Szűzanya lábainál.

Egy beteg ember rossz tette – hiszem és vallom – ma a szeretet lavináját indította el a Boldogságos Szűzanya felé. Hiszem, hogy ma sokkal több Üdvözlégy Mária hangzott el világszerte, mint általában. A felháborodás helyett, csendben mi is mondjunk el – az öt fehér rózsára gondolva – öt Üdvözlégyet, és kérjük mennyei Édesanyánkat, hogy vezesse el ezt a tévelygő embert is jóságosan a megtérés damaszkuszi útjára!

Imádkozzunk együtt:

Üdvözlégy, Mária, kegyelemmel teljes! 

Az Úr van teveled.

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.

Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, 

imádkozz érettünk, bűnösökért,

most és halálunk óráján.

Ámen.

Szeretettel, 

Csaba t.