Minden ember magában hordozza a Szeretet-Isten képmását

Minden ember magában hordozza a Szeretet-Isten képmását – mondta a pápa vasárnap délben


Az egész világegyetemet Isten szeretete irányítja: ez a gondolat állt XVI. Benedek pápa beszédének középpontjában, amelyet Szentháromság vasárnapján délben intézett a Szent Péter téren összegyűlt hívekhez. A pápa hangsúlyozta, hogy a szentháromságos misztériumban Jézus kinyilatkoztatja számunkra: Isten maga a Szeretet, a legtisztább, végtelen és örökös szeretet. A Szentháromság három egylényegű személy. A Teremtő és irgalmas Atya, az Egyszülött Fiú, a megtestesült örökös Bölcsesség, aki értünk meghalt és feltámadt, valamint a Szentlélek, aki mindent mozgat: a világegyetemet és a történelmet a végleges, teljes összegezés felé irányítja.
A Három Személy egyetlen Isten, mert az Atya a szeretet, a Fiú a szeretet, a Szentlélek a szeretet. Isten minden és semmi más csak szeretet. Nem ragyogó magányban él, hanem sokkal inkább az élet kimeríthetetlen forrása, amely szüntelenül önmagát ajándékozza, és önmagát közli. Bizonyos mértékig megérezhetjük ezt, ha megfigyeljük a makrokozmoszt: földünket, a bolygókat, a csillagokat, galaxisokat, vagy a mikrokozmoszt is: a sejteket, az atomokat, az elemi részecskéket. Minden létezőbe bizonyos értelemben bele van vésve a Szentháromság „neve”, mert minden létező, egészen a legutolsó részecskéig kapcsolatban van a teremtés többi részével, ezen keresztül felcsillan a világgal kapcsolatban lévő Isten, amely a Teremtő Szeretet. Minden szeretetből fakad és a szeretet felé irányul, mindent a szeretet mozgat, természetesen a tudat és a szabadság különböző fokain – mondta elmélkedésében a pápa.
Isten leghitelesebb identitása, amely felragyog az egész teremtett világon a Szeretet. Ez a szeretet bele van vésve minden ember természetébe. A legerősebb bizonyítéka annak, hogy a Szentháromság képére lettünk teremtve az az, hogy csak a szeretet tesz bennünket boldoggá. Azért élünk, hogy szeressünk, és hogy minket is szeressenek. Biológiai hasonlattal élve az emberi génállományban fellelhető a szentháromságos Szeretet-Isten mély nyoma.
XVI. Benedek emlékeztetett rá, hogy Szentháromság vasárnapját az Úr két fontos ünnepe követi: Corpus Domini, Úrnapja, valamint Jézus Szíve ünnepe. Ez a három liturgikus ünnep olyan távlatokat mutat fel, amelyek magukba zárják a keresztény hit egész misztériumát, mint a szentháromságos Isten valósága, az Oltáriszentség, valamint Krisztus személyének isteni-emberi középpontja. Valójában az üdvösség egyetlen misztériumának különböző szempontjairól van szó, amelyek bizonyos értelemben összegezik Jézus kinyilatkoztatásának egész útvonalát: megtestesülésétől haláláig és feltámadásáig, mennybemeneteléig és a Szentlélek ajándékáig.
A pápa végül Máriához fohászkodott, aki a Szentháromság tükre. Segítsen bennünket, hogy növekedjünk a szentháromságos misztériumba vetett hitben. Az Úrangyala elimádkozása után a francia zarándokhoz intézett köszöntésében arra kérte őket, hogy imádkozzanak az újonnan szentelt papokért, a szeminaristákért és nevelőikért.
Vatikáni Rádió