Szabadság és igazság – A pápa szavai a diplomáciai élet és az egyház képviselőhez 

 

 

 

 

Csehországi látogatásának első napján kora este a Szentatya politikai és közéleti személyiségekkel, valamint a diplomáciai testületek tagjaival találkozott, majd vesperást vezetett a Szent Vitus-székesegyházban.

A diplomáciai, politikai és közélet képviselői előtt mondott beszédében a szabadság, a igazság és a jóság fogalmát elemezte XVI. Benedek pápa, és emlékeztetett a keresztény gyökerekre, amelyek Csehország és Európa arculatát meghatározták.

A közép- és kelet-európai totalitárius rendszerek összeomlása után a gyógyulás és az újjáépítés folyamata az európai egyesítés és a globalizáció folyamatában zajlik – mondta a Szentatya. Ebben a folyamatban olyan új modellekre van szükség a társadalomban és olyan újfajta szolidaritásra a népek között, amelyek megfelelnek a polgárok megváltozott igényeinek és körülményeinek.

A szabadság struktúrái nagyon fontosak, de nem elegendőek: az emberek vágyai mindig meghaladják azt, amit a politikai és gazdasági hatalmak képesek nyújtani. Az ember mindenekelőtt az igazságot, a szépséget és a jóságot keresi. A valódi szabadság az igazságban gyökeredzik, és akkor teljesedik be, ha felismeri, hogy mi a helyes és igaz, és a cselekedeteit is ez irányítja – figyelmeztetett a pápa. A politikusoknak, a művészeknek és az egyháznak közös felelőssége, hogy készek legyenek az igazság keresésére. A Szentatya utalt II. János Pál pápa Fides et ratio (Hit és ész) kezdetű enciklikájának gondolatára: az igazság és a szabadság vagy együtt járnak, vagy mindkettő nyomorultul elvész. A keresztény ember számára az igazság Isten, a jóság pedig Jézus Krisztus – mondta Benedek pápa. A Szentatya emlékeztetett Csehország keresztény gyökereire. Ezek a keresztény gyökerek, amelyek az ország kultúráját gazdagították Európa formálásához is hozzájárultak. Ennek a jelenben és a jövőben is így kell történnie.

Beszédében a pápa felidézte a cseh elnök zászlaján olvasható mottót: Veritas vincit – Az igazság győz. Az igazság, a szépség és a jóság iránti vágy, amelyet a Teremtő minden ember szívébe ültetett, elvezeti az embereket az igazságosság, a szabadság és a békesség útjára – mondta a Prágai Várban a diplomaták, a politikusok és a közélet képviselői előtt a Szentatya.

XVI. Benedek pápa a 18 órakor a Szent Vitus-székesegyházban papokkal, szerzetesekkel, szeminaristákkal és lelkiségi mozgalmak képviselőivel közösen végzett vesperás alkalmával mondott beszédében a kommunista diktatúra katolikus vértanúit, a szocializmus keresztényüldözésének csehszlovákiai áldozatait méltatta.

Josef Beran (1888–1969) és Frantisek Tomasek (1899–1992) bíborosok, számos pap és püspök, szerzetesek és világi hívek hősies állhatatossággal viselték a kommunisták megtorlásait, akár életük árán is – mondta a Szentatya. Mindazonáltal még nem sikerült teljesen megszüntetni a szocializmus következményei – tette hozzá. Véget ért „a kommunista diktatúra hosszú tele”, és sikerült újra kivívni a szabadságot, mégsem könnyű megvalósítani az evangélium szerinti életet. A társadalom még mindig hordozza az ateista ideológia okozta sebeket – hangsúlyozta a pápa.

Sokakat magával ragad a hedonista fogyasztói szemlélet, mely az emberi és vallási értékek válsághoz, erkölcsi és kulturális relativizmushoz vezet – fogalmazott XVI. Benedek. A pápa arra buzdította a katolikus híveket, hogy  erősítsék meg a vallási és erkölcsi értékeket a mai társadalomban, különös figyelmet szentelve a fiatalok nevelésére és az ifjúságpasztorációra. E feladatokat illetően az egyház nem követel magának előjogokat, „csak azt kéri, hogy szabadon és az evangélium szellemében végezhesse mindenkiért vállalt szolgálatát” – mondta a Szentatya.

Josef Berant, aki 1946-tól Prága érseke volt, két totalitárius rendszer is üldözte. 1942-ben a nácik a theresienstadti koncentrációs táborba, majd Dachauba szállították. A kommunisták 1949-től házi őrizetbe vették. Bíborossá való kinevezését követően a kormány 1965-ben Rómába száműzte, ott halt meg 1969-ben. Beran bíborost a Szent Péter-székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. 1999-ben indították el boldoggáavatási eljárását.

Beran prágai utóda, Frantisek Tomasek bíboros, érsek is igyekezett megvédeni az egyházat az állami hatóságokkal szemben. Az 1989-es „bársonyos” forradalom idején a tüntetők mellé állva a szabadságért emelt szót.

XVI. Benedek pápa arra hívta a jelenlévőket, hogy a csehországi hitvallók példáját követve: „legyenek hű munkások az Úr szőlőjében”.

Magyar Kurír