Csak a megrendült keresztény hiteles

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Istenkeresok_barsibalazs19.jpgFerenc pápa október 13-án szentté avatta John Henry Newmant. Barsi Balázs ferences szerzetes a pesti ferences templomban ezen a napon bemutatott szentmise homíliájában a szentté avatott teológus életéről, gondolatairól beszélt.

John Henry Newman életében nem villámszerűen következett be a katolizálás. Az Apologia pro vita sua című önéletrajzi írásának előszavában olvashatunk egy még fontosabb eseményről: Newman tizenöt éves korában megtért. Ekkor ébredt rá arra, hogy „Isten létének bizonyossága a legszorosabban kötődik a saját létének bizonyosságához”. Tizennégy évesen még Voltaire könyvét olvasta, melyben a francia szerző azt igyekszik bizonyítani, hogy nincs örök élet. Newman erről ezt írta: „mennyire valószínű, de mennyire szörnyű”. Európa ma úgy gondolkodik, hogy nincs Isten, mégsem jut el addig, hogy kimondja: ez szörnyű. Ahogy egy író fogalmaz: Európa transzcendens árvaságban él.
Georges Bernanos Egy falusi plébános naplója című regényében szerepel egy „ateizmusában megvigasztalhatatlan” körorvos. „Csak a megvigasztalhatatlan ateista hiteles, mint ahogy csak a megrendült keresztény hiteles, nem pedig az, aki kisajátítja a kegyelmet, és lenézi a többi embert, mert nem tart még ott, ahol ő.”
Barsi Balázs magát is Newman lelki gyermekének tartja. Mint elmondta, a mai napig „azért imádkoztunk, hogy Newmant szentté avassák”. Arra kérte a jelenlévőket, hogy folytassák tovább az imát, most azért, hogy Newmant egyházdoktorrá is nyilvánítsák. Az utóbbi ötven évben ugyanis nem volt olyan nagy formátumú teológus, akire ne hatottak volna gondolatai.
„Isten személy, aki azonban nincs egyedül, mert az maga lenne az isteni pokol” – hangsúlyozta a szónok. – A darwinizmus ma is, mint Newman idejében, elterel bennünket Istentől. Azt lehet természettudományos módszerekkel kutatni, hogy az első sejt és az emberi test milyen kapcsolatban áll egymással. „De az énem nem az atomokból való. Szakadék van az ember és az állat között, mert a személyem Isten teremtménye” – emelte ki a szónok. John Lukács, a katolikus történész írta: „A természet nem ismer és nem mutat irgalmat. Az emberélet méltóságának a darwinizmus tagadásából kell következnie.”
Egyszer Barsi Balázstól megkérdezték, hogy nem volt-e még benne kétely a kereszténység igazságaival kapcsolatban. „Sohasem – jelentette ki a ferences szerzetes. – Az egészben nem tudok kételkedni. Lehet gondolkodni azon, hogy Krisztus jelen van-e az Oltáriszentségben. Ám az, hogy te meg én itt vagyunk, ennél is nagyobb jelentőségű. A nem létezés magától értetődő, de egy porszem létezése még nagyobb probléma. A létezés ugyanis Isten nélkül megokolatlan…
Azért vagyok halhatatlan, mert az Isten engem személyes partnernek akar. Ez a halhatatlanság pedig most már a természetemhez tartozik.” Isten azt az örök szeretetet közölte velünk, melyben a Szentháromság is él. Az ember azonban kiszakadt ebből, ezért küldte el Isten Szent Fiát.
„Nem azért kell Istenben hinni, mert már sok csodát láttunk. Haldokolva is hinni kell, akkor is, amikor testünk elindul az összeomlás útján” – mutatott rá a szónok. – Azért kell hinnünk, mert ő velünk van, mert ő azt mondta, hogy aki benne hisz, annak örök élete van, és feltámasztja őt az utolsó napon. Ám nem mindegy, hogy miben hiszünk.
Newman, aki tanulmányozta az ősegyházat és az apostoli kort, elvetette azt, amit az anglikán felfogásban nem tartott helyesnek. Azt írta, hogy önmagát az üdvösségre rendeltnek tartotta, és mások életével, sorsával nem foglalkozott. „Később ezt az utálatos tant megtagadta.” Miről van itt szó? A kereszténység vallja a pozitív predestinációt, ami azt jelenti, hogy aki megkeresztelkedett, az üdvözülhet. De olyan nincs, hogy Isten valakit kárhozatra rendelt. Ugyanakkor mi, katolikusok ne verjük a mellünket, hogy Newman hozzánk csatlakozott. „A Katolikus Egyház nem birtokolja az igazságot, hanem az igazság birtokolja a Katolikus Egyházat.”
Newman – aki élt-halt a szegényekért – attól féltette kora egyházát, hogy politikai vagy szociális intézménnyé válik, ahelyett hogy a megváltás szolgájaként megszentelné az embereket. A kereszténység lényegét a dogmák jelentik, ezek pedig „egy korszak által kivetített alak” helyett elvezetnek a valódi Krisztushoz.
Newman még a bűnbe esett emberben is ott találta Isten hangját – a lelkiismeretben. „A lelkiismeret Krisztus velünk született helyettese bennünk… Egy törvény, mely bizonyos dolgokat parancsol, másokat pedig tilt.” Kié másé ez a hang, ha nem Istené? És hol másutt jelenik meg a maga teljességében, mint az evangéliumban? Newman szerint a lelkiismeretnek azért van szabadsága, mert kötelességei vannak, mert kötelessége engedelmeskednie ennek a hangnak. S ha elrontjuk azt a „készülékünket”, mely fogja az Isten hangját, akkor jaj nekünk.
„Testvérek! Szent John Henry Newman személyében nagy tanítót kaptunk. Tanuljunk tőle!” – zárta homíliáját Barsi Balázs ferences szerzetes.
A liturgia énekei a Belvárosi Ferences Kántorátus közreműködésével hangzottak el.
John Henry Newman szentté avatása alkalmából jelent meg a Magyar Kurír Új Ember Kiadványok sorozatának legújabb kötete, melyet Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció egykori prefektusa írt. Az Aki fényt gyújtott a sötétségben – John Henry Newman élete és gondolkodása című kötet megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8.; nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 9–17 óráig; szerdán 10–18 óráig), vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.
Fotó: Lambert Attila
Baranyai Béla/Magyar Kurír

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

A sötétség ellen nem lehet úgy harcolni, hogy én is agyonütök két-három embert, hanem csak úgy, ha fényt gyújtok. Ha lángot szítok, a világosság oszlatja el a sötétet. (Böjte Csaba: Ablak a Végtelenre)

Ma 2019. november 20. szerda, Jolán napja van. Holnap Olivér napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Nap Szentje

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Mulasztásaink

Isten csak mennyországot teremtett, a poklot mi teremtjük. Sajnos, mi teremtjük tetteinkkel, mulasztásainkkal, szavainkkal, teremtjük magunkban és magunk körül – már itt a Földön is. Senki nincs a pokolra predesztinálva, elrendelve. Isten mindannyiunkat a mennyországba hív.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube