Halloween keresztény szemmel, avagy miért az életet ünnepeljük halottak napján

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Szent_helyek_mindenszentek19angyal.jpgMit ünnepel egy katolikus hívő halottak napján? Miként vélekedik az Egyház a halloweenről? A Győri Egyházmegye Credo című lapja október 31-én közzétett videó-összeállításával e kérdésekre ad választ.

Furcsa módon az életet, mégpedig az örök életet ünnepeljük halottak napján – mondja Kálmán Imre győri püspöki irodaigazgató. A lelkipásztor szerint azért nehéz a halálról beszélni, mert alapvetően szomorú tapasztalat kapcsolódik hozzá. Nehéz a halállal kapcsolatban az örömünket kifejezni, legfőképpen azért, mert az örök élet valóságáról a hétköznapjainkban ritkán beszélünk.
A korai keresztények a vértanúkat, elhunytjaikat és emléküket nagyon tisztelték, de külön nem ünnepelték őket, nem létezett a halottak napja. A hagyomány szerint Odilo bencés apát rendelte el 998-ban Clunyben, hogy november 2-án a saját rendtársaikról emlékezzenek meg a közösségben. Aztán ez később, a 12–13. században az egész Egyházban elterjedt.
Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Levéltár főlevéltárosa a halloween ősi ünnepéről beszél, ami a kelta naptár szerint az óév utolsó napja volt, tehát tulajdonképpen egy ősi óévbúcsúztató szokásról beszélhetünk. Amikor a keltákat Szent Patrik megtérítette, a többi népszokásukkal együtt ez az ünnep is betagozódott a keresztény naptárba. A halloweent, amely óangol nyelven mindenszentek estéjét (Allhallow-even) jelenti, ír telepesek „vitték magukkal” az Újvilágba, a mai formájában ott bontakozott ki.
A Prohászka-óvodába járó gyerekeket még nem tálalta meg a halloweenláz – mondja Virágné Bertalan Éva, a győri intézmény vezetője. Ebben természetesen az is szerepet játszik, hogy ezt a kelta gyökerű ünnepet az óvoda tudatosan nem veszi bele azon néphagyományok, népszokások és jeles napok közé, amelyeket megtartanak. A szülőket már a beiratkozás előtt tájékoztatják, hogy nem ünneplik meg a halloweent, ezáltal egyértelmű, hogy az óvodában a mindenszentek és a halottak napjára való készület a legfontosabb ebben az időszakban.
Az ünnepek előtt az óvónők a szabad játék, az áhítat során nagyon sokat beszélgetnek a gyermekekkel a közeledő napokról, arról, hogy ki fognak ők is menni a temetőbe, meglátogatják azokat a szeretteiket, akik régen még együtt voltak velük vagy velük éltek, koszorút visznek a sírokra, virágot helyeznek el, gyertyát gyújtanak és emlékeznek – ez utóbbi a legfontosabb. Az óvodavezető tapasztalatai szerint az ünnepek elteltével a gyerekek be is számolnak ezekről, természetesen, élményszerűen beszélnek róla.
„Hálás vagyok az Úrnak, hogy a családjaink nagy része még gyakorolja a hitét, és komolyan veszi, hogy katolikus óvodába jár a gyermeke. Azt hiszem, hogy egy keresztény családnál ez a halloween hacacáré, ez az alakosdi, ez az álarcos felvonulás nem illik bele a mindennapjaikba, hiszen ez a sátán kultuszát támogatná. Nem mondom azt sem, hogy holnap, holnapután nem jelentkezik úgy egy kisgyermek, hogy halloweenpartira megy. Itt a nagy felelősségünk és feladatunk, hogy helyére rakjuk a dolgokat mind a gyermekben, mind a szülőben” – teszi hozzá Virágné Bertalan Éva.
Nemes Gábor főlevéltáros emlékeztet rá, hogy nálunk is van a halloweenhez nagyon hasonló népszokás, a lucázás. Ennek is az a lényege, hogy az év végén (december 13-án), amikor a legsötétebb az éjszaka, közel kerülnek hozzánk a túlvilági lények. Lucázáskor is volt tökfaragás, vicces, játékos csínytevéseket követtek el: például a kaput föltették a tetőre, főleg a lányos házaknál. Mind az ír halloweenkultusznál, mind a magyar népszokásban fontos szerepet kap az alma: a vízbe tett alma a bőséget, a szépséget jelképezi.
Nemes Gábor szerint sajnálatos módon a halloween, főleg Amerikában a Mexikóból származó halottkultusszal elegyedve, olyan fura egyveleget eredményezett, amelynek már nagyon kevés köze van ahhoz az ősi kelta ünnephez, amiből gyökerezik. S bár mára globális üzletté vált, mégsem ez a legfőbb gondja vele az Egyháznak, hanem az, hogy az évszázadok óta elítélt babonaság körébe tartozik. A keresztény tanítás szerint a Krisztus-hívőknek tilos holtakkal kapcsolatba kerülniük; a halloween üzenete ebben ellenkezik leginkább a keresztény tanítással.
Akkor tudjuk a halált, a halottak napját jól, helyesen ünnepelni, ha az örök életünk távlata valóság számunkra, és ezért a halottainkról szívesen emlékezünk meg és örömmel ünnepeljük őket, mert tudjuk, hogy a mi sorsunk is az lesz – hangsúlyozza Kálmán Imre. „Isten az, aki hazavár bennünket, tehát nem a semmiben fogunk feloldódni”, a halottak napja nem más, mint a hazaérkezés megünneplése.
Forrás: Credo Győr
Fotó: MTI
Magyar Kurír

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

Keresztes Szent János mondta: Ha egy csutakot, egy darab fát az ingoványból kiveszünk, majd tűzre teszünk, annak előbb ki kell sírnia, fortyognia magából a mocsarat, s csak azután kaphat lángra. A tűz láthatóvá teszi az évek alatt felgyülemlett, éghetetlen ingoványt. Isten jelenlétében, a közösségben szépen megtisztulunk, és lassan-lassan mi is eggyé tudunk válni a lánggal, lobogni kezdünk, fényünk, világunk, melegségünk lesz, eggyé válhatunk Krisztussal – ez a lelki élet. (Böjte Csaba: Ablak a Végtelenre)

Ma 2019. november 14. csütörtök, Aliz napja van. Holnap Albert és Lipót napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Nap Szentje

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Földi ajándék

Egy dologban biztos vagyok: minden seb, minden probléma alkalmas arra, hogy abból értékes mennyei gyümölcsök származzanak.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube