Halloween keresztény szemmel, avagy miért az életet ünnepeljük halottak napján

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Szent_helyek_mindenszentek19angyal.jpgMit ünnepel egy katolikus hívő halottak napján? Miként vélekedik az Egyház a halloweenről? A Győri Egyházmegye Credo című lapja október 31-én közzétett videó-összeállításával e kérdésekre ad választ.

Furcsa módon az életet, mégpedig az örök életet ünnepeljük halottak napján – mondja Kálmán Imre győri püspöki irodaigazgató. A lelkipásztor szerint azért nehéz a halálról beszélni, mert alapvetően szomorú tapasztalat kapcsolódik hozzá. Nehéz a halállal kapcsolatban az örömünket kifejezni, legfőképpen azért, mert az örök élet valóságáról a hétköznapjainkban ritkán beszélünk.
A korai keresztények a vértanúkat, elhunytjaikat és emléküket nagyon tisztelték, de külön nem ünnepelték őket, nem létezett a halottak napja. A hagyomány szerint Odilo bencés apát rendelte el 998-ban Clunyben, hogy november 2-án a saját rendtársaikról emlékezzenek meg a közösségben. Aztán ez később, a 12–13. században az egész Egyházban elterjedt.
Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Levéltár főlevéltárosa a halloween ősi ünnepéről beszél, ami a kelta naptár szerint az óév utolsó napja volt, tehát tulajdonképpen egy ősi óévbúcsúztató szokásról beszélhetünk. Amikor a keltákat Szent Patrik megtérítette, a többi népszokásukkal együtt ez az ünnep is betagozódott a keresztény naptárba. A halloweent, amely óangol nyelven mindenszentek estéjét (Allhallow-even) jelenti, ír telepesek „vitték magukkal” az Újvilágba, a mai formájában ott bontakozott ki.
A Prohászka-óvodába járó gyerekeket még nem tálalta meg a halloweenláz – mondja Virágné Bertalan Éva, a győri intézmény vezetője. Ebben természetesen az is szerepet játszik, hogy ezt a kelta gyökerű ünnepet az óvoda tudatosan nem veszi bele azon néphagyományok, népszokások és jeles napok közé, amelyeket megtartanak. A szülőket már a beiratkozás előtt tájékoztatják, hogy nem ünneplik meg a halloweent, ezáltal egyértelmű, hogy az óvodában a mindenszentek és a halottak napjára való készület a legfontosabb ebben az időszakban.
Az ünnepek előtt az óvónők a szabad játék, az áhítat során nagyon sokat beszélgetnek a gyermekekkel a közeledő napokról, arról, hogy ki fognak ők is menni a temetőbe, meglátogatják azokat a szeretteiket, akik régen még együtt voltak velük vagy velük éltek, koszorút visznek a sírokra, virágot helyeznek el, gyertyát gyújtanak és emlékeznek – ez utóbbi a legfontosabb. Az óvodavezető tapasztalatai szerint az ünnepek elteltével a gyerekek be is számolnak ezekről, természetesen, élményszerűen beszélnek róla.
„Hálás vagyok az Úrnak, hogy a családjaink nagy része még gyakorolja a hitét, és komolyan veszi, hogy katolikus óvodába jár a gyermeke. Azt hiszem, hogy egy keresztény családnál ez a halloween hacacáré, ez az alakosdi, ez az álarcos felvonulás nem illik bele a mindennapjaikba, hiszen ez a sátán kultuszát támogatná. Nem mondom azt sem, hogy holnap, holnapután nem jelentkezik úgy egy kisgyermek, hogy halloweenpartira megy. Itt a nagy felelősségünk és feladatunk, hogy helyére rakjuk a dolgokat mind a gyermekben, mind a szülőben” – teszi hozzá Virágné Bertalan Éva.
Nemes Gábor főlevéltáros emlékeztet rá, hogy nálunk is van a halloweenhez nagyon hasonló népszokás, a lucázás. Ennek is az a lényege, hogy az év végén (december 13-án), amikor a legsötétebb az éjszaka, közel kerülnek hozzánk a túlvilági lények. Lucázáskor is volt tökfaragás, vicces, játékos csínytevéseket követtek el: például a kaput föltették a tetőre, főleg a lányos házaknál. Mind az ír halloweenkultusznál, mind a magyar népszokásban fontos szerepet kap az alma: a vízbe tett alma a bőséget, a szépséget jelképezi.
Nemes Gábor szerint sajnálatos módon a halloween, főleg Amerikában a Mexikóból származó halottkultusszal elegyedve, olyan fura egyveleget eredményezett, amelynek már nagyon kevés köze van ahhoz az ősi kelta ünnephez, amiből gyökerezik. S bár mára globális üzletté vált, mégsem ez a legfőbb gondja vele az Egyháznak, hanem az, hogy az évszázadok óta elítélt babonaság körébe tartozik. A keresztény tanítás szerint a Krisztus-hívőknek tilos holtakkal kapcsolatba kerülniük; a halloween üzenete ebben ellenkezik leginkább a keresztény tanítással.
Akkor tudjuk a halált, a halottak napját jól, helyesen ünnepelni, ha az örök életünk távlata valóság számunkra, és ezért a halottainkról szívesen emlékezünk meg és örömmel ünnepeljük őket, mert tudjuk, hogy a mi sorsunk is az lesz – hangsúlyozza Kálmán Imre. „Isten az, aki hazavár bennünket, tehát nem a semmiben fogunk feloldódni”, a halottak napja nem más, mint a hazaérkezés megünneplése.
Forrás: Credo Győr
Fotó: MTI
Magyar Kurír

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

„Maga Krisztus is térdre borult és sírva imádkozott virágvasárnapján Jeruzsálem falai előtt. Neki sem voltak olyan bombabiztos eszközei, hogy mindenki bekap egy pirulát, és másnaptól térden állva pergeti a rózsafüzért reggeltől estig, hiszen így már nem emberek lennénk, hanem zombik – és Isten ezt nem akarja.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Ma 2021. január 22. péntek, Vince és Artúr napja van. Holnap Zelma és Rajmund napja lesz.

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Isten nagy szeretettel megformálta... 2/3


Azonban az ember nem Neki, hanem a kísértőnek, a gonosz léleknek hitt, akit a kígyó jelképez, aki agyafúrt módon elültette a kételkedést az ember szívében, aki nem bízott többé Isten jóságában, szeretetében, ezért nem engedelmeskedett, a lét törvényeit nem tartotta tiszteletben. Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube