43 éve, 1980.09.29-én halt meg   Márton Áron az erdélyi katolikus egyház püspöke.

Jelmondatául a „Non recuso laborem” – nem futamodom meg a munkától – mondatot választotta. „Ez a latin nyelv gazdagsága alapján akár így is fordítható: nem utasítom el a bajt, a nyomorúságot, a szenvedést. Mély értelmű utalás volt ez munkával és szenvedéssel teli életére. Áron püspök a bécsi döntés után Dél-Erdélyben maradt, Gyulafehérvárról kormányozta egyházmegyéjét. A háború alatt, és az azt követő nehéz években az emberi jogok és a keresztény szeretet következetes, kiegyensúlyozott, bátor képviselője volt”.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentbeszéde, Gyulafehérvár, Márton Áron püspök halálának 25. évfordulóján 

„…olyan püspök volt, aki nemcsak szerette a rá bízottakat, hanem ismerte is őket. Ő még nem átallotta kikérni a társadalom világi kutatóinak, a szakértőknek a véleményét, odafigyelt a szociológusok és szociográfusok adataira és következtetéseire; ő még hosszú távú stratégiákban gondolkodott a felemelés és javítás horizontján. Nemcsak sziklaszilárd volt, amint ezt sokan legjellemzőbb erényének tartják, hanem – bölcsessége és műveltsége mellett – okos is.”

Jakabffy Tamás: Márton Áron huszonöt éve „otthon"

„Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában

az üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsőség.”

1944-ben Kolozsvárott tartott beszéde.

„A nép a szikla, amelyre egy nemzet élete biztosan épül. Ennek az épületnek viszont két fontos őrtornya van: a templom és az iskola. Ez a két intézmény együttesen, és nem külön-külön felelős egy falu, egy nép, egy nemzet egészséges szellemiségéért és előrehaladásáért." „Az iskola, ha nem templom, akkor barlang. Vallom, hogy sem a templom, sem az iskola önmagában nem elég."

Rákbetegségét éveken át fájdalomcsillapító nélkül, türelemmel viselte. 1980. szeptember 29-én halt meg. A székesegyház kriptájába temették.

Temetésén több mint tízezren gyűltek össze a gyulafehérvári székesegyházban. Emberi nagyságát, méltóságát szellemi hagyatéka őrzi. Csíkszeredában róla nevezték el a Római Katolikus (a kommunista időben Matematika-Fizika) Főgimnáziumot ,ahol tanult.

Emlékét  őrizzük .