„A múltat bízzuk Isten irgalmára, a jelent az Ő kegyelmére, a jövőt pedig az Ő gondviselésére.”

Pió atya: 1914. november 18-án írta egyik lelki leányának, Raffaelina Cerasének

Pietrelcinai Szent Pio (közismertebb nevén Pio atya) a ferences rend Kapucinus ágában szolgált. Életét számtalan misztikus jelenséggel áldotta meg az Isten!  

- Gyermekkora: Francesco Forgione néven született 1887-ben egy szegény dél-olaszországi családban. Már kisfiúként megmutatkozott mély vallásossága, és 15 évesen lépett be a kapucinusokhoz, ahol a Pio nevet kapta.

- A stigmák (1918): Életének legmeghatározóbb eseménye az volt, amikor imádság közben megjelentek testén a stigmák — Krisztus kereszthalálának sebei a kezén, a lábán és az oldalán. Ezek a nyílt, vérző sebek pontosan 50 éven át, egészen a haláláig kísérték, orvosilag megmagyarázhatatlan módon nem fertőződtek be, és halála pillanatában nyomtalanul eltűntek.

- Pio atyához életében zarándokok százezrei áramlottak San Giovanni Rotondóba. A hívők és a szemtanúk számos természetfeletti adománynak voltak tanúi: Lélekbelátás: A gyóntatószékben képes volt olvasni a bűnösök lelkében. Gyakran ő maga emlékeztette a gyónókat azokra a bűnökre, amiket elfelejtettek vagy elhallgattak.

- Nemcsak misztikus volt, hanem a gyakorlati szeretet embere is. San Giovanni Rotondóban megalapította a Szenvedés Enyhítésének Házát (Casa Sollievo della Sofferenza), amely ma Olaszország egyik legmodernebb és legnagyobb kórháza.

1968. szeptember 23-án halt meg. Szent II. János Pál pápa — aki fiatal papként maga is gyónt Pio atyánál, és akinek Pio atya állítólag megjövendölte a pápaságát — 2002-ben szentté avatta.