Az utóbbi hatvan év legnagyobb szárazsága

b_148_93_16777215_00_images_stories_Igaz_Termeszettudomany_1_0_505201.jpgMennyi nyafogás van felénk. Imádságos szeretettel gondoljunk erre a 8-1o millió szenvedőre, és adjunk hálát mindazért, mit Isten nekünk nap mint nap ad.

Szeretettel,

Csaba t.
XVI. Benedek aggodalommal és együttérzéssel kíséri figyelemmel a kelet-afrikai országból érkező híreket, amelyek a szárazság miatt súlyos válságban lévő Szomália helyzetéről számolnak be. Ne feledjük Szomáliát! – figyelmeztet Federico Lombardi SJ szentszéki szóvivő is.
A Cor Unum Pápai Tanács a Szentatya nevében azonnali segélyt adott a szükséget szenvedőknek, amelyet Gibuti püspökének, a szomáliai főváros, Mogadishu apostoli kormányzójának, Giorgio Bertin főpásztornak küldött el.
Éhség és szomj – az ember két elsődleges szükséglete, amellyel most Szomália népessége küzd. A Szomáli-félsziget, „Afrika szarva” térdre kényszerült a hetek óta tartó aszály miatt. 10-11 millió ember küzd a kegyetlen szárazsággal, amely nem kímél sem embert, sem állatot, s gyökeréig elszárítja a növényzetet. Etiópia és Szomália egyes területein több, mint 1 éve nem esett eső.
Az ENSZ adatai szerint az utóbbi hatvan év legnagyobb szárazságával küzd most a félsziget; Szomálián és Etiópán túl Kenyát, Gibutit és Eritreát is érinti. Giorgio Bertin püspök, a szomáliai Karitász elnöke nyilatkozott az ország helyzetéről: az emberek Kenyába menekülnek, ahol már megteltek a menekülttáborok. A húsz évnyi politikai semmittevés és konfliktushelyzet mellett most a szárazság nehezíti tovább az élete. Probléma továbbá az étel és a víz árának jelentős növekedése. Szomáliában elsősorban a gyermekek vannak veszélyben, három gyermek közül egy alultáplált. A szárazság és humanitárius válság veszélye fenyegeti Tanzániát és Dél-Szudánt is.
A szárazság, amely Kelet-Afrikát sújtja, rendkívül drámai helyzetet teremtett, amelynek fő áldozata a szomáliai lakosság - írja az Octava Dies műsornak írt jegyzetében Frederico Lombardi, a Vatikáni Rádió igazgatója. Az éhínség és a szomjúság számtalan embert arra ösztönöz, hogy kétségbeesetten segítséget keressen, menekülve a szomszédos országok felé is, amelyeknek menekült táboraiba naponta mintegy kétezer ember özönlik. Úgy hírlik, hogy a kimerítő gyaloglás közben a menekülőket rablók fenyegetik vagy támadják meg, és a gyermekek hiénacsapatok áldozatai lesznek.
1989 júliusában Salvatore Colombot, Mogadishu püspökét székesegyháza kapujában gyilkolták meg. 2003-ban az önkéntes világi betegápolót, Annalena Tonellt puskával agyonlőtték; majd Leonella Sgorbati nővért ölték meg, aki haldokolva gyilkosaiért imádkozott. Erre 2007. január 7-én a pápa is emlékeztetett. E három név s áldozatuk is jelzi, hogy a katolikus egyház jelen van, és együtt szenved a szomáliai néppel; de a gyűlölet ártatlan áldozatai ma már megszámlálhatatlanok a katolikusok és más keresztény felekezetek, valamint a politikai-etnikai csoportok fegyveres harcában tehetetlen népesség körében. Húsz év óta vezető nélkül van az ország, partjai közelében kalózok pusztítanak, sok önkéntesnek el kellett hagynia munkahelyét az erőszak és a fenyegetések miatt - szerepel Lombardi jegyzetében.
A pápa ugyan minden évben megemlíti Szomáliát a diplomatákhoz intézett beszédében, de mintha a világ közvéleménye és a nemzetközi közösség közömbösen saját sorsára hagyná az országot. Vajon mi is felejtjük, avagy talán a napokban látott rettenetes képek és a szorongó felhívások felébresztik felelősségtudatunkat és szolidaritás érzékünket? – e kérdéssel fejezi be írását a szentszéki szóvivő.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír