Hamvazószerda, a húsvét előtti hathetes időszak, a nagyböjt kezdete idén február 6-ra esik.

 

 

 

A hamvazószerda a farsang és a Húsvét közti választónap, az előtte lévő vasárnap farsangvasárnap, ezt követi farsanghétfő, húshagyókedd és hamvazószerda. Ez a nagyböjt, a negyvennapos böjti időszak első napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról.Az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik), utalásul arra, hogy a nagyböjt negyven hétköznapjának kell megelőznie Húsvétot, Jézus feltámadásának ünnepét.

A 7. századtól vált szokásossá a bűnbánati felkészülés. Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a hívek számára a hamvazkodást a bűnbánat látható jeleként. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s avval rajzolja a keresztet a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel".

A II. Vatikáni Zsinat óta - a nagypéntekkel együtt - szigorú böjti nap a keresztény katolikus hívek számára, azaz ekkor csak háromszor szabad enni és csak egyszer szabad jóllakni. A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt hamvazószerdán kezdődik és nagyszombat délig tart, de az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell.

A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás azokat is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve „semmihét", amikor minden farsangi maradékot megettek, hogy elkezdhessék a böjtöt.

Duna TV