Majd 40 napja ünnepeltük Urunk Jézus feltámadását.  A nagy szikla elmozdult a sír bejáratától, és kirobbant belőle az ÉLET. Ezzel egyidőben mozdult a természet, megduzzadtak és kibomlottak a rügyek, a hideg, a tél, a mélység fogságából előtört az élet, amely a Kárpát-medencében a tündérvilágot sejteti. 

 

 Ehhez a szép eseményhez kötődött hajdanában a legénnyé avatás szertartása, amely esemény a felnőtté avatásnak tekinthető. Az ősi népeknél az ilyen ünnepek a nővé, vagy legénnyé válást jelentették. Ettől kedve felnőtt embereknek számítottak. Ez egyfajta beavatás volt, aminek a mai megfelelője az érettségi, amely sajnos már nem tartalmazza azokat a szakrális formákat és rítusokat, amelyek a régi felnőtté avatásban még megvoltak. Ezt a húsvéti legényavatást őseink pilisezésnek hívták. Akit legénnyé avattak, annak segítenie kellett Nagyboldogasszonynak. Az Ő tanítványait, virágait, a fiatal lányok jelentették.

Feltámadás negyvenedik napján Jézusunk a mennybe ment, most már ott képvisel minket, nem felejtett el bennünket, s mire a szép Kárpát-medence virágba borul s Tündérkertté változik, elküldi Szent Lelkét, a mindenek megújítóját. Ezért Pünkösdöt mi magyarok, a virágok ünnepének is nevezzük.

Ezen a napon eleinknél az volt a szokás, hogy a regősök énekelve körbejárták a falut, nappal a magyar nép dicső múltjáról énekeltek, este pedig a tűznél ülve tanították a fiatalokat, a régi idők eseményeiről. Az egyik szép esemény, amely egyben nagyon régi magyar szokás s még a mai napig is megőrizték egy-két helyen, a pünkösdi királyválasztás. Ez az esemény egy szertartásos feltételekhez szabott lovas verseny, amelynek győztese lett a Pünkösdi Király. Tökéletes lovak és tökéletes lovagok vehettek részt a versenyen. Aki megnyerte ezt a versenyt megkapta a Szent László nevet.  A pünkösdi király egy évig valóban királyi figyelemben és kegyben részesült. A nép egy éven át ajándékokkal és kedvességgel halmozta el Szent Lászlót, a pünkösdi királyt.
A Szent Lélek érkezik, hogy megújítsa a Kárpát-medencét és ennek minden arra való keresztény magyarját. Jön, hogy ezt a királyi népet, királyi nemzetséget a maga méltó helyére tegye. Minden látó és halló magyar ezzel a döbbenettel készüljön a 2009-es Pünkösdre, ennek a tudásnak birtokában készülj Te is a csíksomlyói vagy bármely más irányba tervezett zarándok utadra.

Tiszttettel és szeretettel: Gergely István, Tiszti 

Akik Csíksomlyóra készültök, a következő eseményekre hívom fel a figyelmeteket: 2009. május 29-én este 21 órakor az Árvácska és a Role Együttes a csíksomlyói Fodor ház udvarán jótékonysági koncert keretén belül szeretné kiénekelni, zenélni a jelenlévők zsebéből az adományokra szánt pénzeket. Múltunkat megidéző dalokat fognak előadni:   
Mária országa
Adjon Isten
Székely föld felett
Bécs várában sír a német stb. 

Ez körülbelül másfél órás koncert lesz, tombolát is lehet vásárolni.  
Szombaton, 30-án reggel 9 órakor gyülekezünk az Árvácskákkal, Csibészekkel a Fodor ház udvarán, ahonnan keresztaljában zarándokolunk Csíksomlyó nyergébe, ahol fél 1-órakor kezdődik az ünnepi szentmise.  

Ugyanezen nap estéjén 8 órakor a város központjában, a Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében nagyszabású előadásra kerül sor Magnificat a Kárpátokban/ zenés táncszínház/ címmel. Ennek az ősbemutatónak a mondanivalója: a Jó és a Rossz háborújában Mária megvédi a magyar népet, reményt ad és megáldja a Kárpát-medencét.
Érdekessége: helyi szakemberek alkották ezt a művet.  
Ezt követően fáklyás körmenetben vonul az ifjúság a Kegytemplomba, éjszakai szentségimádásra.  

31-én délelőtt a magyar címeres vonatok indulnak a Gyímesek Völgyébe, ahol a tavalyihoz hasonló ünnepségre kerül sor.  

Június 1-én hétfőn, 9 órakor a gyímesi hágóról illetve a Ciherek patakából zarándoklat indul a Szép Havas csúcsán lévő Szent Lélek/ Szent László/ romkápolnához, ahol az új kápolna alapkőletételre kerül sor. Csapai Árpád, csíkszeredai egyetemi lelkész áldja meg az alapkövet, és reményeink szerint a következő Pünkösdkor kerül sor a felszentelésre.

Szeretettel:

Tiszti
Csíksomlyó, 2009. május 15.