Advent első vasárnapjával belépünk a Krisztus várás időszakába és megkezdjük az új egyházi évet.

Advent a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát.

Az advent szó jelentése „eljövetel". A latin „adventus Domini" kifejezésből származik, ami azt jelenti: „az Úr eljövetele". A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek" nevezték ezt az időszakot. Ilyenkor a keresztények nemcsak a Jézus születése előtti várakozásról emlékeznek meg, hanem várják az Úr eljövetelét a saját életükben is: hogy keresztény életvitelükkel minél közelebb kerüljenek Istenhez, Jézus tanításához. A katolikus egyházban az ünnep liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Kivételt képez a harmadik vasárnap, az örömvasárnap (gaudete vasárnap), amikor az Úr eljövetelének közelségét ünnepeljük; e nap liturgikus színe a rózsaszín.

Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, de ez utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélytől tette függővé. A böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.

Adventkor a 19-20. század óta szokás koszorút készíteni. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm.

Az adventi ünnepkörhöz más népszokások is tartoznak, így az adventi naptár készítése. Az adventi naptár használatának népszokása 1900. körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük.

Advent lehetőséget ad nekünk a megtisztulásra, a lelki felkészülésre, Krisztus születésének átélésére. Ehhez azonban időt kell adnunk gondolatainknak, érzéseinknek, hagyjuk, hogy az ünnep hasson ránk. Ilyenkor még több időt fordítunk az imára, az elmélkedésekre, az evangéliumok olvasására. Különösen a megtestesülésre, Krisztus születésére vonatkozó részeket tanulmányozzuk.

szatmar.ro