Rövid beszámoló a 2006. decemberi gyergyószárhegyi látogatásról

Karácsony előtt immár második alkalommal készítettek a pécsi nagycsaládosok ajándékokat a gyergyószárhegyi gyermekeknek. Ez alkalommal én is részt vehettem a ,,cipősdobozok” eljuttatásában és így alkalmam nyílott megismerni az Otthon vezetőit, Hajnit és Jóskát valamint a gyerekeket.


 

Rövid beszámoló a 2006. decemberi gyergyószárhegyi látogatásunkról

Karácsony előtt immár második alkalommal készítettek a pécsi nagycsládosok ajándékokat a gyergyószárhegyi gyermekeknek. Ez alkalommal én is részt vehettem a ,,cipősdobozok” eljuttatásában és így alkalmam nyílott megismerni az otthon vezetőit, Hajnit és Jóskát valamint a gyerekeket.

Egy önzetlen barátunk segítségével, az ő mikrobuszával utaztunk Gyergyószárhegyre és vittünk el kb. 200 csomagot, melyből még Szovátára is jutott.

Szárhegyen mintegy 60 gyereknek viselik gondját, ebből 14 bentlakó, /Ők jelenleg a kolostorban laknak, illetve mire ez az írás megjelenik már birtokba vehették az Alapítvány által létrehozott tetőtéri szobákat, amik a kolostor melleti házban vannak/, a többiek napközi formájában veszik igénybe a segítséget.Ottlétünkkor csak kevés gyermekkel találkozhattunk, mert a többségük hazament a hétvégére, de így is öröm volt látni mennyire jól érzik magukat és milyen aktívan veszik ki a részüket a munkából és a közösségbeli teendőkből.

Hajniban és Jóskában önzetlen és a gyermekek segítő, gondjaikat mélyen átérző embereket ismerhettünk meg. Csilla ,,nénit” is meg kell említenünk , akit csak azért nénizünk mert a gyerekektől így hallottuk. Valójában Ő egy nyugdíjas, fiatalosan aktív ovónő, aki Magyarországról ment Szárhegyre , egyelőre 1 évet ajándékozva az életéből a gyerekeknek. Rövid ottlétünk alatt is felmérhettük, hogy felbecsülhetetlen segítséget jelent mind Hajniéknak, mind az otthon lakóinak.Köszönet és hála Neki érte!!

A pécsi segítőket összegyüjtve, elhatároztuk, hogy sokak példáját követve mi a Gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekotthont vállaljukfel, megpróbálva mindenben a segítségükre lenni, amiben tudunk Bízva abban, hogy a karácsonyi ,,cipősdobozakció” lassanhagyománnyá válik és valában létrejön egy élő, baráti segítő kapcsolat a pécsiek és a szárhegyiek között, szertettel:

Fulmerné Várnagy Judit és férje, Gábor