„mindenképpen jó, hogyha az ember – ahogy halad előre a hit útján – megtanulja az imákat, amelyeket az egyház előírt, de tudnunk kell, hogy ezek nem varázsigék, nem hókuszpókuszok, amiket ha rosszul mondok, nem hatnak, hanem a szeretet „gügyögései”, és igazából a szeretet a fontos, nem a gügyögés.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
Szép májusi napsütésben a diófa árnyékában gyerekeink dolgoznak. Van megrendelés és ők alkotnak, festenek készítik a szebbnél szebb Falapokat! 