Ökumenikus imahetet tartottak Komandón

b_300_300_16777215_00_images_stories_Csaba_levelek_Csaba_testver_330801914_746827733321807_4931749963932251134_n-scaled.jpgKomandón február 5-12. között tartották az ökumenikus imahetet, amelynek Böjte Csaba ferences szerzetes is a vendége, szónoka volt. Katolikus és református hívek együtt imádkoztak nyolc napon át minden este a Krisztus hívők egységéért a helyi református templomban.

A 2023. évi imahét vezérfonala: „Tanuljatok meg jót cselekedni, törekedjetek az igazságra” (Iz 1,17). Az idei ökumenikus imahét anyagát és istentiszteleti rendjét a Minnesotai Egyházak Tanácsa állította össze. A komandói imahetet Kelemen Álmos helyi református lelkipásztor nyitotta meg február 5-én: a lelkész arról beszélt, hogy a felebarátunkat igazán abban az emberben találjuk meg, aki éppen ebben a percben a segítségünkre szorul, mi pedig akkor leszünk igazán felebarátai másoknak, ha nem félünk odanyújtani a kezünket feléje a bajban. A lelkész prédikációjában kiemelte: Ha megértjük, hogy Jézus Krisztus mit áldozott értünk szeretetből, s ha elfogadjuk az áldozatát, erre a végtelen szeretetre támaszkodva mi is könnyebben és igazabban tudunk másokon segíteni, hogy valóban felebarátokká válhassunk egymás számára.
Gilyén Katalin Mária szovátai református lelkipásztor azt hangsúlyozta, hogy egy keresztény ember igazsága csakis a krisztusi igazság lehet: számos alkalommal győzködjük önmagunkat is arról, hogy éppen miért igazság a magunk értékrendje, véleménye és sokszor megfeledkezünk arról, hogy ami mellett olyan erősen kiállunk, az megfelel-e a Jézus Krisztus által hirdetett, tanított örök értékeknek? Mihály Imre római katolikus plébános Zágonból érkezett Komandóra: ő a keresztény ember boldogságát boncolgatta ünnepi prédikációjában. Elmondta: nyilvánvalóan minden ember boldog szeretne lenni, azonban sokszor eltévesztjük az ehhez vezető utat, sokat dolgozunk anyagai javakért, vagy éppen emberi elismerésért, hírnévért, amelyek ugyan megajándékozhatnak a pillanatnyi boldogság érzésével, ez azonban könnyen és gyorsan múló örömérzet, a jó Istenhez való fordulás, a krisztusi út azonban megtartó erejű és örökre megmaradó örömmel kecsegtet.
„Boldogok, akik sírnak, mert megvigasztaltatnak – idézi a Szentírás Jézus Krisztus szavait. Ne feledjük, hogy nem azért vagyunk boldogok, mert sírunk, mert nekünk, keresztényeknek is kijár a szenvedés, hanem azért, mert minket az Úr megvigasztal. Nekünk, keresztényeknek nem az a kiváltságunk, hogy nekünk nem jutnak nehéz percek, mi sohasem szenvedünk, hanem az, hogy a nehézségekben maga az Isten vigasztal meg minket” – emelte ki prédikációjában Kovács Levente kökösi református lelkipásztor. Orbán Lajos kovásznai református lelkész a keresztényi magatartás állhatatosságáról beszélt kiemelve, hogy bár a zsidók a babiloni fogság alatt megaláztatásként értelmezték azt, hogy éneklésre kötelezték őket fogvatartóik, és megtagadták a felszólítást, keresztényként azonban az Isten szolgálatát és dicséretét soha, bajban, nehézségben sem tagadhatjuk meg vagy mellőzhetjük. Keresztényként mindig szolgálnunk kell. Nagy István Zoltán bükkábrányi (Magyarország) református lelkész prédikációjában a Komandón töltött szolgálati éveire emlékezett vissza.
Kezdjük el szeretni egymást!
Az ökumenikus imahét szombatján Böjte Csaba ferences szerzetes prédikált a templomot megtöltött komandói református és katolikus híveknek. Csaba testvér prédikációjában a szeretetről beszélt.
„A mi Urunk Jézus Krisztus miért jött karácsonykor közénk? Mert szeretett bennünket. Kiüresítette önmagát és egy lett közülünk. Közénk jött. A szeretet hozta közénk. Jézus nem azért jött el, hogy szeretetet kapjon, hanem hogy szeretetet adjon. A szolgáló szeretetet hozta el nekünk. Őt kell követnünk, vele kell, hogy járjunk a szeretet útján. Ha türelmesek vagyunk, és ha a szeretetet és a jóságot befektetjük, az mindig meghozza a maga gyümölcsét. Jézus parancsa számunkra a szeretet parancsa. Egyetlen dolog, amely értelmet ad életünknek, ami alapján megítélnek az utolsó ítéleten. Sok betegség alapja a szeretetlenség. Kezdjük el szeretni egymást, kezdjük el kiszeretni a jót a másikból!” – fogalmazott Böjte Csaba, aki számos példával igazolta, hogy a végtelenül türelmes szeretet hogyan képes megváltoztatni a félredobott, nehéz helyzetű gyermekek, emberek életét, jövőjét. Az ünnepi alkalmat a kovásznai Kikapcs-olsz! katolikus ifjúsági zenekar tette meghitté. Csaba testvér megköszönte a meghívást, majd örömmel újságolta, hogy a jelenlevők között felfedezett három hajdani gyermeket, akik a Dévai Szent Ferenc Alapítvány kovásznai otthonának voltak lakói és akik közül kettő már férjnél van, a harmadik jegyben jár.
Az imaest alkalmával felszólalt Fejér László Ödön, Kovászna megye szenátora is, aki elmondta, mindig igyekszik meghallgatni és úgy a családi életébe, mint a munkájába beépíteni Böjte Csaba életleckéit. Az alkalom végén Kocsis Béla komandói polgármester a település bővített monográfiájával ajándékozta meg Csaba testvért, hogy jobban megismerhesse a komandóiak történelmét, életét, lelkületét. A hófödte komandói estén meghitt és ajándékszerű pillanat volt közösen imádkozni a teli templomban, meghallgatni a szeretetről szóló tanítást, s átgondolni annak gyakorlatát a mindennapokban.
A komandói ökumenikus imahetet Balogh Zoltán református esperes zárta, aki ünnepi szónoklatában kiemelte: nem az a kérdés, hogy Isten meghallgat-e, hanem, hogy valóban odafordulunk-e hozzá, imádkozunk-e hozzá. Az, hogy Isten figyel ránk, nem is kellene, hogy kétséges legyen számunkra, a Gonosz műve az elbizonytalanítás, a kérdés, hogy vajon van-e értelme, vajon törődik-e az én bajommal. Amikor kétségeink merülnének fel Isten ránk szentelt figyelme kapcsán, emlékezzünk mindig azokra a percekre, amikor erős kézzel, határozottan megsegített bennünket és ne féljünk újra imádsággal fordulni hozzá.
Jánó Árpád kovásznai akolitus; Kádár Hanga
Fotók: Jánó Árpád; Kelemen Álmos