2010- Máréfalvi beszámoló

Kedves Máréfalvi Testvérkéim!

Nagy szeretettel ölellek benneteket és a drága gyermekeiteket... Köszönöm a beszámolótokat, a jó híreket. Kívánok a gyerekeknek sok jó jegyet és minél több boldog szép napot mindnyájatoknak.

Szeretettel,

Csaba t.

 

 

Kedves Csaba Testvér!

Szeretettel és hálával gondolunk vissza az elmúlt fél évre, és mondunk köszönetet Csaba Testvérnek, a támogatóknak, a Megyei Tanácsnak, az oroszhegyi pékségnek, a Penny üzletnek, és mindazoknak, akik bármivel is segítették a munkánkat.
Ilyenkor egy új év kezdetén kikívánkozik belőlem a beszámoló, hogy mit tettünk, mit nem tettünk, és mit tehettünk volna jobban. Átnéztem az első beszámolókat, hogy felmérjem a munkánk utáni eredményeket. Ide most nem tudok sok diplomát, színjelest felsorolni, de mégis magunk mögött látunk egy összeforrt csapatot, amelyikből mindennap megnevezés nélkül van önkéntes mosogató, fahordó, fahasogató, takarító, és az olvasni tanulok mellé egy-egy segítség.
A nap most már nem csak fegyelmezéssel telik, hanem belefér játék, éneklés, meseolvasás, beszélgetés a nagyobbakkal. Sok jó téma szoba kerül. Ki lehet a példa kép? A rossz példából lehet-e tanulni?
Volt szülői értekezlet. Örömmel tapasztaltam, hogy csak három szülő hiányzott.
A gyerekek bemutattak egy kis jelenetet, énekeltek, verseket mondtak. Utána egy kis süti, tea mellett megbeszéltük, hogy mik az igazán fontos dolgok,  mik a kevésbé fontosak ,és mik a hanyagolható dolgok a gyerekek nevelés terén. Nagy a baj, ha ezeket összekavarjuk, mert akkor a lényeg könnyen utolsó helyre kerül. Ezzel mi nevelők is megküzdünk, mert minden gyermek más, van akinek az egész délután sem elég a tanulásra, van aki beszélgetésre vágyik , van aki a konyhába tenne venne, felszolgálna, mosogatna, vagy takarítana.
Esténként egy-egy kis történetet olvasok fel, ami által közelebb szeretném vezetni Istenhez, templomhoz, szentségekhez. Utána megbeszéljük, hogy mit csinált jól a kis hősünk, és nekünk mi az ami nem megy, vagy nehéz, a megbocsájtás, az elviselés, türelem jóság terén, és hogy lehet törekedni a jóra. Utána mindenki egy mondatba megköszöni Istennek, ami számára a legjobb, legszebb volt.
Eszembe jutott, hogy 5 évvel ezelőtt míg kedv szerint jöttek a gyerekek, nehéz volt megtartani, mert menekültek a feladat ,kötelesség elöl, most alig vannak hiányzók, alig hallok csúnya szót, nem gond az sem, hogy ima alatt ki áll mellettem,, kinek is kell megfogjam a kezét. Ezek ha úgy vesszük nem is nagy dolgok, és hogy idáig jussunk mégis öt évre, Isten áldására , és jó kollégákra volt szükség.
Mindhárman nevelők, más- más tulajdonsággal rendelkezünk, ezért egymást kiegészítjük, bátorítjuk, és meg- megvigasztaljuk  .
Nem utolsó sorban szeretnénk a Szent Ferenc Alapítvány Vezetőségének megköszönni ezt a három szép napot, amit Déván töltöttünk. Jó volt hallani Csaba testvér  biztató , bátorító  gondolatait. Jó volt három napig készen kapni az ételt. Csendes helyen kipihenhettük magunkat. Külön köszönjük a két söförnek, hogy szerencsésen Máréfalváról Déváig vittek, és onnan haza is hoztak. Jó volt találkozni a sok –sok kollégával, és beszélgetni, ismerkedni, eltanulni a jó módszereket.
Egy pár képet is csatolok az elmúlt fél évről.
Lassan levelem végéhez értem. Isten áldása kísérje életed.
Szeretettel:
Kató, Ildikó és Anikó