A 2002-es romániai népszámlálás szerint több, mint 18 ezer magyarajkú ember él a Zsíl völgyében.

 

 

 

Ennek ellenére az anyanyelvű oktatás az utóbbi évtizedben vilámgyorsan leépült: 1998-ban még érettségiző magyar osztály volt Petrozsényban, 2003-ra viszont mindössze egy tanító maradt hat gyerekkel. Ma a bányavidék központjában a magyarul tanuló gyerekek száma ismét meghaladja a kétszázat.

A csoda a dévai Szent Ferenc Alapítványt vezető Böjte Csaba atyának tudható be, aki megmentette a magyar nyelvű oktatást a teljes leépüléstől: "Tudtam, hogy sokkal több gyerek van ottan, csak hát az oldott kéve hamar széthull a szélben" - mondta Böjte atya.

Csaba atya a petrozsényi plébános kérésére besegített az iskolás korú gyermekek felkutatásában. Rendbeszedték az államtól visszaigényelt egykori egyházi ingatlant, és újra oktatási intézményt létesítettetek benne, mint hajdanán az apácák idején.

"1996-ban a Szent Ferenc Alapítvány szerződést kötött a katolikus egyházzal, teljes egészében átvette, az alapjaitól a plafonig mindent megújítottunk" - emlékezett Böjte Csaba.

A város egyik legpatinásabb, legtágasabb épülete ma is, amelyben otthonosan laknak és tanulnak gyerekek és nevelőszüleik.

"Itt több, mint 260 gyerek lakik, óvodai csoportok vannak, elsőtől nyolcadikig, többen vannak, mint amennyien beférnek."

A petrozsényi csodát egy helybéli, Ács Éva nevelő valósította meg. Böjte atya szerényen fogalmaz: ..én csak segítettem neki. Azért van ennyi gyerek, mert kinyitottuk szívünket a szegények felé."

A Zsíl völgyében nagyon sok elszegényedett, Székelyföldről elszármazott család van, akik ma munkalehetőség hiányában kivándorolnak, kénytelenek megválni saját gyerekeiktől is - panaszkodik Éva, aki saját kislányával költözött be az egykori zárdába.

Ahhoz, hogy szórványban élő magyarsághoz ragaszkodó magyar vagy vegyes család magyarul tanítassa a gyerekét, szükség volt, hogy olyan gyerekeket is befogadjunk, akiknek nem ez volt az elsődleges szükséglete, hanem az, hogy többet tudunk nyújtani bármely iskolánál - jegyezte meg Ács Éva, igazgató-nevelő.

A Szent-Ferenc Alapítvány otthont, nevelést, oktatást, megélhetést biztosít a nagy családon belül. Itt az utolsó ceruza, könyv, füzet, játék és ruha, gyógyszer, mind-mind ingyen van.

"Száz gyerek bentlakó, ötven gyerek napközis, a többi csak tanulni jár be ide magyar nyelven...Igazi keresztényi életre való nevelést próbálunk adni a gyerekeknek, az erkölcsi mormákat, a vallásos normákat, az értékeket megpróbáljuk nekik megmutatni és magtanítani rá őket" - folytatta az igazgatónő.

A Zsíl völgyéből összegyűjtött gyerekek száma egyre nő, az intézmény pedig egyre szűkebbnak bizonyul. Az Erdélyben újabban létrehozott gyermekotthonok közül a petrozsényi a legfiatalabb és a legszebb.

Böjte atya nagyon nagyon szeretné, ha ez egy új intézmény lenne, sok fiatal pedagógussal. Ez azonban most még nem több egy megvalósítható vágyálomnál. A kollégiummal egy épületben működő magyar tagozat ugyanis a román nyelvű állami iskolához tartozik, kevés anyanyelven tanító tanári állással. Ezért egyelőre jobbára nyugdíjas, óraadó tanárokkal kell beérniük. Ennek ellenére a továbbépítkezés útja nyitott:

"Most is több mint tizenvalahány kollégám van Ausztráliától elkezdve Magyarországig, Németországig, akik külföldről jöttek el hozzánk dolgozni. Erdély is pont olyan szép és élhető, mint bármelyik más ország a világon -

Az elmondottakat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az itt nevelkedett fiatalok is az országon belül keresik a boldogulásukat.

Duna TV