„…jó dolog gondoskodni családunkról, jó dolog az asztalfőre ülni, és családfői feladatainkat felemelt fővel, büszkén teljesíteni. Jó látni a párolgó levest kanalazó, kacagó nagycsaládot, jó tudni azt, hogy a meleg étel, a tiszta, szép ruha, a jókedv az én becsületes munkám gyümölcse. […] ha csak egyetlen ilyen percet élhetek át, már azért is érdemes volt megszületnem. Isten ugyanezt a büszke férfiúi örömöt szeretné minden férjnek felkínálni. Isten azt akarja, hogy minden férfi megtapasztalja a családját összefogó, méltósággal az asztalfőre ülő családapa örömét, büszkeségét.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
Lassan egy éves a Marosvásárhelyi kollégiumunk, ahova csak főiskolásokat fogadunk, a gyermekvédelmi központjainkból! A tegnap meglátogattam őket édesanyámmal, csak néhányan voltak otthon, de azért jó volt találkozni velük! Örömmel hallottam, hogy eddig nincs elmaradt vizsga, jobban, vagy kevésbé jól, de mindenkinek sikerült a kitűzött célokat elérni! 