"Hitt az ember Jézus szavának.." Jn 4,43

b_300_300_16777215_00_images_stories_Roviden_1376525_609572552417764_1799953797_n.jpgMAI EVANGÉLIUM – 2015. március 16., hétfő 

 

Az élő hit, az ember erős karja, mivel átölelheti Teremtőjét! A hit egy mély személyes, akarati döntés, melyre mindannyian képes vagyunk! Bízok Istenem szavába és mellette döntök, elfogadom életemben irányadónak az önmagát kinyilatkoztató Szentháromság tanítását!! 

A hívő ember ugyanabban az ismeretlen hatalmas erdőben kóborol, mind bárki más, nem tudja az utat, de alázattal, tudatosan úgy dönt, hogy igaznak tartja Istene  tanítását, útmutatásait és ezek szerint igazítja a lépteit! Elindul a hívő, megy, és alázattal ő maga csodálja a legjobban, hogy kitartó hitével járható, boldogságra vezető útra talált! A hív, csak akkor láthatja meg, hogy jó úton jár, ha a hitből fakadt döntése alapján elindul és cselekszik!   Hiába birtoklom a kincset rejtő sziget térképét, ha nem merek az iránymutatás szerint  útra kelni! Soha nem fogom megtudni, hogy valós volt a térkép, soha nem lesz az enyém, a kincseket rejtő láda, ha hittel nem merek elindulni! Önmagában a hit halott, semmi értelme birtokolni a csodás térképet ha nem indulok el a megadott úton! 

Hívő vagyok, hosszú évekkel ezelőtt útra keltem, az evangélium által mutatott utam mentén, - minden gyengeségem, kicsinységem ellenére,-  sok sok gyönyörű csodát látta, s épp ezért boldogan, nagy alázattal tovább megyek Krisztus nyomában! Úgy döntöttem, hogy hiszek, hogy a mindennapi  választásaimban, nem csak az emberi érzelmeim, vágyaim, józan eszem, hanem a természetfölötti világ akarata, a szentírás igazságai is vezet! Szeretettel biztatlak, hogy fogd meg bizalommal Istened kezét és indulj el az érted is kereszthalált vállaló Krisztus tanítása szerint!

Kisebb testvéri szeretettel, Csaba t.  


Jn 4,43-54

Egy alkalommal Jézus Szamariából Galileába ment. Jóllehet maga mondta, hogy a prófétának nincs becsülete saját hazájában, mégis, midőn Galileába érkezett, az ottaniak szívesen fogadták. Látták ugyanis mindazt, amit Jézus az ünnepek alkalmából Jeruzsálemben cselekedett, mert ők is ott voltak az ünnepeken. Így jutott el Jézus újra a galileai Kánába, ahol a vizet borrá változtatta. 
Élt Kafarnaumban egy királyi tisztviselő, akinek a fia megbetegedett. Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, elment hozzá, és kérte: jöjjön és gyógyítsa meg a fiát. A gyermek már halálán volt. Jézus ezt mondta: „Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.” A királyi tisztviselő azonban így szólt: „Uram, jöjj, mielőtt meghalna a fiam!” Jézus erre azt felelte: „Menj csak! Fiad él.” Hitt az ember Jézus szavának, és elment. Még útban volt hazafelé, amikor eléje futottak szolgái, és kijelentették, hogy a fia él. Megkérdezte tőlük: „Melyik órában lett jobban?” Ezt mondták: „Tegnap déltájban hagyta el a láz.” Az apa visszaemlékezett, hogy abban az órában mondta neki Jézus: „Fiad él.” Erre hitt ő maga, és vele egész házanépe. Ez volt Jézus második csodája, amelyet Júdeából Galileába jövet művelt.