Isten kegyelméből eljutottam a Kovásznára! Egy szentmise áldozatban imádkoztunk a nemrég kezdődő tanévért, e városban otthonra lelő gyermekeinkért, és mindazokért kik az 1956 október 23-án kezdődő forradalomban életüket vesztették!! A szentmise után a főtéren a gyermekeinkkel részt vettünk egy felemelő ünnepi megemlékezésen, melyen a kedves Artúr testvérem is mondott egy nagyszerű beszédet! Az ünnepség után egy finom ebédet költhettünk el a Boldog Apor Vilmosról elnevezett otthonunkban! Az ebéd végén a szentmisén éneklő Role együttes tagjait, a gyermekvédelmi otthon diákjainak zenekara meglepte egy kis koncerttel....
Jó volt egy napra háromszéki lenni, székelyföldnek e szép városában együtt imádkozni, találkozni a helybeli lakókkal, a gyermekeinkkel és a kedves kollégákkal! Szívem minden melegével kérem Erdélynek e szép szegletére a jó Isten áldását!!
Krisztus azért küldött a világba, hogy szeretetünkkel gyógyítsunk és nem azért, hogy elitéljük egymást !Nekünk nem legyőzni kell a másikat , hanem békében , jó testvérekként együtt kellene építenünk az Isten országát ! Ne töltsük drága időnket a civakodással !
Párbeszéd!? Mindig meglep, hogy Jézus még a vele kötekedők kérdéseire is válaszol!
Higgadt, bölcs, logikus választ kap a zsinagóga tudálékos elöljárója: "Van-e köztetek egy is, aki nem oldja el a jászoltól ökrét vagy szamarát szombati napon, hogy megitassa? Ábrahámnak ezt a lányát pedig a sátán tartotta megkötözve immár tizennyolc éve. Nem kellett-e őt feloldani kötelékétől akár szombaton is?”
Milyen jó lenne, ha sértődötten, durcásan én sem szakítanám meg a párbeszédet még azzal sem aki sunyi, álszent módon támad, hanem nyugodtan, higgadtan, okosan próbálnák érvelni igazam mellett, függetlenül attól, hogy elfogadják-e érveimet, szempontjaimat!! Bölcs, okos beszédemmel vezessem ki a testvéremet a tudatlanságból fakadó tévedés zsákutcájából, felszabadítsam fel a bűn rabságából!
Szeretettel,
Csaba t.
Jézus szombatonként a zsinagógában tanított. Volt ott egy asszony, akit a betegség lelke már tizennyolc éve hatalmában tartott. Annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem tudott felegyenesedni. Amikor Jézus meglátta, magához hívta, és így szólt hozzá: „Asszony, megszabadultál betegségedtől.” Közben rátette a kezét. Az rögtön felegyenesedett, és dicsőítette az Istent. A zsinagóga elöljárója méltatlankodott azért, hogy Jézus szombaton gyógyított, és a sokasághoz fordult: „Hat napotok van a munkára. Akkor jöjjetek gyógyulást keresni, ne szombaton!” Jézus feléje fordult, és megfelelt neki: „Képmutatók! Van-e köztetek egy is, aki nem oldja el a jászoltól ökrét vagy szamarát szombati napon, hogy megitassa? Ábrahámnak ezt a lányát pedig a sátán tartotta megkötözve immár tizennyolc éve. Nem kellett-e őt feloldani kötelékétől akár szombaton is?” Ellenfelei e szavakra szégyenükben elpirultak. A nép pedig örvendezett, hogy Jézus ilyen csodát művelt.
Egy kedves önkéntes lány, egy bajban lévő gyermekünkkel!! Milyen csodálatos szép kép, tiszták, szépek, gyönyörűek, ragyognak az őszi naplementében!!
Istentől erőt kérek a mai nők számára hogy tudják letépni magukról a külvilág által rájuk kényszerített festékeket, láncokat, a kihívó viselkedést és merjék szabadon vállalni az életüket, merjenek tisztán szeretni, kedves feleségek lenni, merjék vállalni és beteljesíteni e földön a legszebb hívatást, az anyaságot!! Imádkozzunk hogy városaink teljenek meg mosolygós arcú, gyermekeiket magukhoz ölelő boldog anyákkal!!
Az emberek sokszor hosszan a negatívumokon rágódnak ahelyett, hogy nekiállnának és valami jót tennének . Azáltal , hogy segítek másokon , egyszerűen elfeledkezem a magam gondjáról , bajáról .
Jézus tudatosan arra kér, hogy fogadjuk el egymást , bízzunk egymásban , merjünk egy asztalhoz ülni akkor is , ha nem értünk egyet mindenben, ha látjuk egymás gyengéit, hibáit: hiszen csak akkor tudjuk a fogyatékosságokat legyőzni, ha a közösségben, kitartunk a szeretetben .
Az együtt gondolkodás a gyermekeink érdekében nagyon fontos!
Érdekes volt újból látni, hogy az EU parlamentben mindennek van bizottsága, a halászattól elkezdve sok sok mindennek, de a gyermekvédelem teljes mértékben csupán a tagországok belső kérdése!! Remélem, hogy előbb utóbb a megfogant élet vállalása, s a bajban lévő gyermekek felnevelése, gondozása Uniós szinten is prioritása válik, mert végül is mindannyian szeretnénk megöregedni, és azt is szeretnénk, hogy majd egykor a kerekes székünkben azok taszigáljanak, gondozzanak akik a mi világnézetünk szerint gondolkodnak, élnek!!