Bejártam a Stuttgarti Mercedes múzeumot, és megcsodáltam az emberi értelem kézzelfogható útkeresését. Félelmetes az a bátorság, mellyel annak idején egy fa hintóra rászereltek egy motort, és neki indultak a nagyvilágnak...Szinte látszik, hogy éppen csak kifogták a kocsi elől a lovakat, és tétova útkereséssel rászereltek egy stabil gépet...
Ez a család is, akárcsak sok sok más család Bajorországban mindent maga csinál, nem alkalmazottak hada sündörög mindenfelé, hanem a gazda a feleségével és két gyermekével maga végzi a mindennapi munkát az állatok között, a földeken, de a városból jövő vendégek között is... A német jelszó: Aki megakar maradni az dolgozzon!!
Felvinci István gépészmérnök társaságában nagyon nagy élmény egy autó múzeumot megnézni... Hálás szeretettel köszönöm a magyarázatokat, én nagyon átvettem István lelkesedését. Adja az Isten, hogy sikerüljön Erdélyben is lépni az autószerelő szakoktatás területén!
A képen látható Bajor kastélyt a város eladott egy euróért, de a vásárló család garantálta, hogy tíz millió euróval szépen felfogja újítani. Az épületben egy szálloda és egy Historánt működik, a neve jelzi, hogy a betérő egy idő utazás részvevője lesz. Televan vendéggel, és a működő intézmény bevétele után a város szépen profitál... Ha kapzsi, kicsinyes félszegséggel nem mertek volna lépni, akkor az épület rájuk dőlt volna.. Nagyvonalúság, célratörés, és bátorság. Felénk is hány szép régi épületet meglehetne menteni ilyen bátor húzással?
A képen látható mosolygós felszolgáló kedves lány éppen kihozta nekünk a nagy nehéz sörös kancsókat. Édesapja megvásárolt egy régi várat, itt Bajor országban majd csodálatosan szépen felújította tíz millió Euróból. A lánya csak pincérként dolgozik édesapja vállalkozásában, mert itt ez így normális, majd ha befejezi a tanulmányait akkor komolyabb munkákat fog a családja rábízni... Németországban mindenki keményen dolgozik éppen ott amihez ért, mire ki van képezve és nem ügyeskedik semmittevéssel, képmutatással, de ez látszik is ezen az országon.
Egy Bajor családi gazdaságba is eljutottam. A családi farmot a szüleiktől örökölték a fiatalok, és a férj, feleségével végzi a munkát, nincs alkalmazottuk. 20 hektár lent az otthonuk mellett van, 30 hektár meg fent az Alpesi legelőn, hova tavasszal felhajtják az állatokat. Összesen 60 marhájuk van, többségük fejőstehén, de van sok sok kis boci is. Jövedelmük 40%-át a farm adja, 40% támogatás a hatóságoktól és 20% a turizmus, de a házi asszony megsúgta, hogy, van amikor a jövedelmük 30%-át is a turisták hozzák. Bennünket nagy nagy szeretettel fogadtak, mindent szeretettel megmutattak, minden kérdésre örömmel válaszoltak. Számomra nagyon tanulságos és örömteli volt ez a találkozó! Amit szomorúan hallgattam, hogy itt is sok farm bezár, mert a fiatalok a mindennapi kemény munkát nem szívesen vállalják.
Don Bosco gyermekvédelmi otthon egyik tornaterme kint Németországban!! Isten parancsa: Ne kívánd testvéred se házát se mezejét se tornatermét.....
Kívülről, belülről csodálatos, köszönöm, hogy kedves vendéglátóim elvittek ide..
Találkoztam egy Bajor kollégával... A fagyos külső körülmények nem zavartak bennünket, jó volt a találkozó a múltat értékelő utókorral.......
Jó tiszta szívvel hirdetni, Isten szeretetét az Ő gyermekei iránt!!
Egy sajt gyárba is eljutottam Németországban... Mit mondjak?? Leszakadt az állam!! Beszámolok, ha lesz egy kis időm részletesen.