7. Én Én vagyok egy folyamatos felépülő, egy a sokmilliónyi sorstársam közül

7,1.Az önmagamról alkotott kép Természetesen sohasem egyenlő azzal, aki vagyok, hanem mindazokat a tartalmakat jelzi, amelyekről hajlandó vagyok elfogadni, hogy ez vagyok én. 

Annál egészségesebb lehetek kapcsolataimban, minél inkább hasonlít az önmagamról alkotott kép a realitáshoz, és minél több mindent tartalmaz belőlem. Az önmagamról alkotott képben természetesen pozitív és negatív elemek is szerepelhetnek.9 Hogy milyen érzést jelent ezt kimondani, megélni a mindennapokban azok tudják, akik élik és élni hagyják.

Nincs a világon még egy ugyanilyen ember. Egyes részleteket tekintve sokan hasonlítanak hozzám, de egészében véve senki. Ennélfogva bármit teszek, azt magamnak tulajdoníthatom, hiszen én magam választottam. Én rendelkezem mindenemmel- a testemmel és annak minden mozdulatával,az elmémmel,valamennyi gondolatommal és ötletemmel,a szememmel és a képekkel,melyeket észrevesz,az érzéseimmel,legyen az bár harag,öröm,csüggedés,szeretet,csalódottság,vagy izgalom,a számmal és minden szóval,ami elhagyja,akár udvarias,akár durva,kedves,helyénvaló vagy sem,a hangommal,legyen az hangos,vagy kellemes,minden cselekedetemmel,függetlenül attól,hogy saját magamra,vagy másokra irányul. Magam birtoklom a képzeletemet, az álmaimat, a reményeimet és félelmeimet. Az enyémek győzelmeim és sikereim, kudarcaim és balfogásaim, szenvedélyeim. Mivel a magam ura vagyok, tökéletesen megismerhetem magamat. Ezáltal minden részemhez bensőséges szeretet és barátság fűzhet. Minden porcikámat érdekeimnek megfelelően használhatom. Tudom, hogy akadnak bennem érthetetlen vagy számomra még ismeretlen vonások, de amíg barátsággal és szeretettel viszonyulok magamhoz, addig bátran és bizakodva kereshetem a rejtélyek megoldását és önmagam jobb megértésének lehetőségeit. Akármilyennek tűnök, bármit mondok vagy teszek, gondolok, vagy érzek egy adott pillanatban, az mind-mind én vagyok. Bármilyen időpontban hitelesen képviselem saját magamat. Ha később visszagondolok arra, milyennek mutatkoztam, szavaimra, cselekedeteimre, eszméimre és indulataimra, talán ez vagy az tőlem idegennek tetszik majd. Akkor elvethetem azt, ami nem hozzám való, megtarthatom azt, ami lényemhez megfelelőnek bizonyult, és kitalálhatok valami újat a helyett, amitől elfordultam. 

Értékeim és képességeim segítségével megállhatom a helyemet, közel kerülhetek másokhoz, eredményeket érhetek el, értelmet és rendszert vihetek az engem körülvevő személyek és dolgok tömegébe. Birok magammal, tehát irányíthatom magamat. Jó és Jól vagyok10 Nagyon fontos ezt elsősorban önmagamban tudatosítanom, a mindennapokban. A jövőnek múltra van szüksége. Ezt pedig a jelenben élhetem meg. A józanság melletti döntésem, nagyon sok szempontból megváltoztatta életem. 

7,2.Az önértékelés azt jelent, hogy reflektálok saját magamra, esetleg minősítem magamat, véleményt alkotok magamról, ami szintén lehet pzitiv és negatív is. Elsősorban a tetteimre, magatartásomra, tulajdonságaimra vonatkozik.

7,3.Az önbizalom azt mutatja meg, mennyi belső erővel rendelkezem, mennyire bízom magamban. Az önbizalom kapcsolódik az önmagamról alkotott képhez, az önértékelésemhez és az önbecsülésemhez is. Mértéke egyrészt függ az adottságaimtól, a helyzettől, a cselekvőképességtől, ezért változó, de az önbecsüléshez is tartozik egy viszonylag állandó része, minősége és előjele.

7,4.Az önbecsülés az első háromnál mélyebbről határoz meg. Alapvető viszonyt jelent önmagamhoz. Az önbecsülés érzelmekkel átszőtt önmagamhoz tartozás, kapcsolódás. Önmagam elfogadását, igenlését, a létezésemhez fűződő viszonyomat tükrözi. Tudattalan elemeket is tartalmaz, és jellemző rám. Az önbecsülés a magamhoz fűződő viszonyomon keresztül visszatükrözi az élethez, a másik emberhez, a világhoz, a természethez tartozásom minőségét is. Hozzátartozik az önelfogadás, az alkalmasság érzés, a belső stabilitás és biztonságérzet, az önmagam iránti tisztelet, értékességem tudata, életem értékességének a meggyőződése. Megengedhetem magamnak a realitással való találkozást, miközben önmagamhoz fűződő pozitív viszonyom fönnmarad. Az önbecsülés, aminek része a pozitívan látni tudás képessége, hatalmas erőforrás, hogy az élet nehézségeivel merjünk találkozni. A legtöbb embernek nem az önértékelésével van igazán nehézsége, hanem az önbecsülésével. 

Ezért olyan fontos a különbségtétel. 

A szorongásaink, aggodalmaink és gyöngeségeink rettenetesen megkeserítik az életünket. 

Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink a zavaraink akadályoznak minket és kapcsolatainkat, de a munkánkat is. Amikor akadozik az élet bennünk és körülöttünk, amikor azt gondoljuk magunkról, hogy velünk valami nincs rendben, éppen akkor van igazán szükségünk az önbecsülésre. Az önbecsülés az emberi élet egyik alapértéke. Általa vagyunk jobban önmagunkkal, érezhetjük jól magunkat a bőrünkben, és lehetünk értékes társaság magunk számára. Az önbecsülés asz alkalmassá arra, hogy megfelelő társat találjuk magunknak, akivel kölcsönös meghitt kapcsolatban lehetünk. A megfelelő önbecsülés segít megvédeni magunkat, és nem engedi, hogy rosszul bánjanak velünk. Megalapozza a hiteles kommunikációt, és alkalmassá tesz az együttműködésre érzelmileg nehéz helyzetekben is. Az önbecsülés segít, hogy ne vegyünk több terhet magunkra, mint amit az élet valóban nekünk szánt, de ami a miénk azt képesek legyünk hordozni. Az önbecsülés révén tudjuk kihozni magunkból a legjobbat, és elviselni vereségeinket. Az önbecsülés által tiszteljük magunkat akkor is, ha gyöngének bizonyultunk. Szilárdságot, biztosít, hogy ne akarjunk mindenkinek megfelelni, és megerősít, ha valaki nem fogad el minket. Az önbecsülés széppé teszi az életet, mert segít fölfedezni mások értékeit, és megbecsülni mindazt, amit kapunk. Ráadásul az önbecsülésünk sok pénzt takarít meg nekünk, hiszen nem szorulunk rá arra, hogy tárgyakon keresztül birtoklás révén bizonygassuk magunk előtt is, hogy érünk valamit. Az önbecsülés hozzájárul a boldogsághoz azáltal is, hogy mindig lesz egy barátunk, akire számít hatunk, aki együttérzéssel fordul felénk- mi magunk. Az önbecsülés sok szorongástól és aggódástól szabadit meg, gyógyítja sebeinket, és lehetővé teszi, hogy egészségesen és önfeledten éljünk. Segít, hogy szembenézzünk a realitásokkal, még ha fájdalmas is. Az önbecsülés föltárja, hogy szívünk mélyén lakik valaki, aki sokkal több, mint amit valaha is reméltünk.