Örvendezzetek, igazak, az Úrban az igazakhoz illik a dicséret.

Evangélium: "Amerre csak járt, a falvakban, a városokban és a tanyákon, kitették a betegeket a terekre, és kérték, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Aki csak megérintette, meggyógyult. " Mk 6,53-56

Rengeteg betegség van, melyeket ha felfedezzük orvoshoz sietünk, kórházba megyünk! A mai korra szakadt pesszimizmus, búbánat, a savatlan, borsatlan, ízetlen szomorúság sokak szerint nem betegség hanem az élet velejárója. Természetessé vált a kesergés, panaszkodás, elégedetlenkedés, a szomorkodás és talán ezért nem is akarunk kigyógyúlni belőle. A szomorúság könnyen mindennapi viseletünkké válik, lassan átjár és mély depresszió, életünket, környezetünket sújtó savanyú búbánat lesz belőle. Jézus gyermekként jött közénk, mielőtt egyetlen beszédet mondott volna, vagy csodát tett volna elment jókedvvel játszani Názáret poros utcáin a gyermekekkel. Tudsz egyetlen dolgot mondani, amit szomorúan, búbánatban jobban el tudsz végezni, mind jókedvű derűs lélekkel.? Kérdezd meg mikor vagy kedvesebb a gyermekeid számára, ha sohajtozol, vagy ha örömmel viccelödsz velük? Öltöztessük lelkünket tudatosan gyermeki jókedvbe!

Szent Ferenc számára a szomorúság (accidia) nem csupán egy "hangulat", hanem a lélek egyik legveszélyesebb betegsége, amelyet az „ördög porának” nevezett. Úgy vélte, a szomorúság felszámolja az utat Isten és az ember között. Ferenc erről a „betegségről mondta: A szomorúság az ördög fegyvere. Azt tanította, hogy a gonosz lélek akkor örül a legjobban, ha kiolthatja szívünkben az örömöt. Azt mondta: „Az ördög ujjong, ha a lélek szomorúságba merül, mert akkor könnyen tőrbecsalhatja.”

A lelki derű, mint gyógyszer: A szomorúság ellenszereként a lelki derűt (hilaritas) írta elő. Isten gyermekei vagyunk, és aki Isten jelenlétében él, annak nincs oka a búskomorságra. A testvéreitől elvárta, hogy ne „szomorú képű képmutatók” legyenek, hanem vidámak az Úrban.

Tegyünk különbséget a bűnbánat és a szomorúság között: Ferenc élesen elválasztotta a bűn feletti szent bánatot (ami bűnbánatra és Istenhez vezet) a világi szomorúságtól. Ez utóbbit meddőnek és pusztítónak tartotta, amely elszívja az életkedvet és a tettvágyat. Ferenc bátorít: „Ha elkövettél egy bűnt, ne merülj el a szomorúságban, hanem azonnal fordulj Istenhez irgalomért, és kezdd újra az utat örömmel!”

Írjuk fel szobánk falára Szent Ferenc intelmét: Aki Isten szolgája, annak törekednie kell, hogy mindig lelki örömben éljen.

Farsang van, kérjük az Urat, hogy e "betegségből" gyógyítson ki!

Szeretettel, 

Csaba t.

Kép: Máréfalvi gyerekeink örömmel merülnek el a hideg hóban...